A költői pálya kiteljesedése
A költői pálya kiteljesedése
A szerelmi csalódás, a barátok (Illyés Gyula, Lakatos Péter Pál) s a korábbi társadalmi-politikai nézetei elvezették a Bartha Miklós Társaságba. Ez a fiatal értelmiséget tömörítő, Szabó Dezső szellemi hatását (is) sugárzó csoportosulás a falukutatást, a „regösjáratokat” tartotta alapvető feladatának. „Ma minden társadalmi kérdés parasztkérdés” – fogalmazta meg József Attila ideológiájukat a Ki a faluba c. (Fábián Dániellel közösen írt) röpiratban. A parasztság sorsának szociológiai feltárása összekapcsolódott a barthás ideológiában a folklórkutatással. Az 1924-es szegényember versek után tehát József Attila ismét a népi tematikához fordult (Betlehemi királyok, Regös ének), illetve a paraszti kultúra elemeit (szokások, folklóremlékek) az avantgárd kifejezésmóddal ötvözte. 1930 októberében kilépett a jobbratolódó Bartha Miklós Társaságból. Ez év nyara óta ugyanis az illegális kommunista párt tagja.
