Másolói magatartások
Másolói magatartások
Annak a ténynek, hogy legtöbb kódexünk többszörös másolat, a kéziratok helyhez kötésére, lokalizációjára nézve is lehetnek következményei. Előfordul, hogy egymásnak homlokegyenest ellentmondó nyelvi jelenségek (e-zés és ö-zés) egyaránt előfordulnak ugyanabban a kódexben. Ilyesmi függhet attól, hogy milyen volt az alapszöveg eredeti nyelvjárása, és hogy a másoló(k) saját nyelvjárásuk szerint változtattak-e ezen, vagy tisztelték az előttük fekvő szöveget. Mindkét lehetőségre van példa. Megkönnyítheti azonban a lokalizációt, ha a scriptor nem marad névtelen, hanem megnevezi magát, esetleg munkálkodásának színhelyét is. Ilyenkor több az esély a nyelvi életrajz kiderítésére. Egész sor scriptort ismerünk szerencsére név szerint. Ilyenek: Váci Pál (Birk-kódex), Velikei Gergely (Keszthelyi Kódex), Pápai Pál (Kulcsár-kódex), Halábori Bertalan (Döbrentei-kódex), Henzsel Imre fia, Németi György (Müncheni Kódex) stb. A sororok (apácák) közül okvetlenül meg kell emlékezni a domonkos rend két nagy másoló egyéniségéről, Ráskay Leáról és Sövényházi Mártáról. Mindketten a szigeti zárda könyvtárosai lehettek. Ráskay Leáról tudjuk, hogy Zemplén megyei nagybirtokos család sarja, nyelvének jellegzetességei tehát az északkeleti nyelvjárástípusra utalnak.
)
