A beszédhang a folyamatos beszédben
A beszédhang a folyamatos beszédben
A szavak, mondatok ejtésekor a beszédhangok a nyelvre jellemző szabályok szerint szerveződnek. Jellegzetesen magyar hangsorépítési sajátosság a hangrendi harmónia, amely a szavakat alkotó magánhangzók típusát szabályozza. Ez azt jelenti, hogy szavaink egy része csak elöl képzett magánhangzókat: öreg, más része csak hátul képzetteket tartalmaz: madár, vannak továbbá ún. vegyes hangrendűek, amelyekben a hátul képzett magánhangzók mellett előfordulnak az elöl képzett i-, í-k is: világ, hódít. A hátul képzett magánhangzón kívül e-t, é-t, ö-t; ő-t, ü-t vagy ű-t tartalmazó szavak hangzása idegenszerű: centrum, konténer, manöken vagy parfüm. A hangrendi harmóniának megfelelően illesztjük a végződéseket a szavainkhoz: vendég – vendéggel, barát – barátnak vagy sivatag - sivatagban, sőt asztalhoz, edényhez és tükörhöz. Néhány, főként idegen eredetű szó esetében a nyelv mindkét fajta végződést megengedi: farmer - farmerban vagy farmerben, fotel - fotelnek vagy fotelnak. A kétféle végződés nyelvtani kategóriát is elkülöníthet, például a szív szó toldalékolása főnévként: szívnek, igeként: (ők) szívnak. Két magánhangzó közé, ha nagy a képzési távolság közöttük, ejtéskönnyítő j mássalhangzót: dió ejtésben dijó vagy fiú ejtésben fijú.
A beszédhangok egymásra hatása módosíthatja vagy megváltoztathatja a hangsor eredeti mássalhangzóját. Ha a kicsi szó után kiejtjük azt, hogy kutya, érzékelhető a két szóeleji k mássalhangzó képzéshelyének eltérése (a kutya szóban hátrább képződik, mint a kicsi ejtésekor). Két egymás melletti mássalhangzó közelíthet egymáshoz a képzési helyüket tekintve, például a színpad szót szímpadnak, az édenben szót édemben-nek vagy a kénmarás szót kémmarásnak ejtjük. Ha egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó kerül szomszédságba, hathatnak egymásra: a második beszédhang hasonítja, azaz magához hasonlóvá (vagy azonossá) teszi az elsőt: kéztől ejtésben: késztől, fogkefe ejtésben: fokkefe vagy mosdat ejtésben: mozsdat, képből, ejtésben: kébből. Ritkábban fordul elő, hogy a szomszédos mássalhangzók közül az első hat a másodikra: malac+val - malaccal, víz+vel - vízzel, anyja - annya. Két szomszédos mássalhangzó egy harmadikká alakulhat az ejtésben: játszik: jáccik vagy hadsereg: haccsereg. Ejtéskönnyítő rövidülés következik be, ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé: varrja ejtésben: varja; három mássalhangzó közül pedig egy ki is eshet: röntgen ejtésben: röngen.
Mindezek a szabályok akkor is érvényesülnek, ha mondatot ejtünk, s az említett beszédhangok mint az egyik szó utolsó és az utána következő szó első hangjai kerülnek egymás mellé: A részeg pálinkát..., ejtésben: a részek pálinkát, Két gombáról..., ejtésben: kéd gombáról, A szán belső részén..., ejtésben: a szám belső, Én meg..., ejtésben: ém meg, Száll jó messze..., ejtésben: szál jó...
Mindezek a szabályok akkor is érvényesülnek, ha mondatot ejtünk, s az említett beszédhangok mint az egyik szó utolsó és az utána következő szó első hangjai kerülnek egymás mellé: A részeg pálinkát..., ejtésben: a részek pálinkát, Két gombáról..., ejtésben: kéd gombáról, A szán belső részén..., ejtésben: a szám belső, Én meg..., ejtésben: ém meg, Száll jó messze..., ejtésben: szál jó...
