AZ UGOR NYELVEK (Bakró-Nagy Mariann)
AZ UGOR NYELVEK
(Bakró-Nagy Mariann)
(Bakró-Nagy Mariann)
Az uráli/finnugor nyelvcsalád ugor ágát a magyar, a vogul (manszi) és az osztják (hanti) nyelv alkotja. Az utóbbiak a magyar nyelv legközelebbi rokonai. Lakóhelyükről, az Ob folyó környékéről összefoglalóan obi-ugoroknak nevezzük őket. A vogul és az osztják elnevezés e népek, illetőleg nyelvek külső idegenektől használt, manszi és a hanti e népek saját magukat illető, belső elnevezései.
A finnugor nyelvcsalád felbomlása után, Kr. e. harmadik évezred végétől az ugorok elődei még hozzávetőlegesen másfél évezredig együtt éltek, közös létük kb. Kr. e. első évezred első felében zárult le. A mai ugor nyelvek hosszas változási, más nyelvekkel való keveredési folyamatok eredményeként alakultak ki, ennek ellenére felfedhetők bennük azok a sajátosságok, amelyek bizonyíthatóan az ugor együttélés korában jöhettek létre. E megőrzött közös vonások szolgáltatnak nyelvészeti szempontból érveket a szoros rokoni kapcsolat alátámasztására (ti. a történelmi, régészeti, néprajzi érvek mellett).
Az ugor nyelvrokonság bizonyítékai
Közös jövevényszavak
A magyarok kiválása után
A két nép bemutatása
