A güzü sok mindent összegüzül
A güzü sok mindent összegüzül
A güzüegér még nem is olyan régen csak mint a házi egér egyik alfaja szerepelt (Mus musculus spicilegus), ma már külön fajként tartják számon (Mus spicilegus), és a legújabb határozókönyvekben is így említik. Háta szürkésbarnás, sötétebb, mint a jól ismert házi egéré, de azért kint a terepen aligha tudná valaki is a két fajt biztosan elkülöníteni egymástól. A nagy különbség ökológiai jellegű. Míg ugyanis a házi egér, a Mus musculus társul szegődött az emberhez, és kamrákban, magtárakban, istállókban, tehát fedél alatt él, a güzüegér egész évben, ahogy azt mondani szokták, Isten szabad ege alatt tanyázik. Egyébként délkeleti elterjedésű, hazánkban elsősorban az Alföldön és a Tiszántúlon él, de megtalálták a Fertő tó osztrák oldalán is, azon a bizonyos keleti rokonságú területen.
A baglyok főként rágcsálókat hordanak fiókáiknak. A köpetekből előkerül néha a ritka csíkosegér is
A mezőkön, akár a vakond, nagy kupacokat emel, melyek alapja 60–120 cm átmérőjű lehet, magassága elérheti az 50 centimétert. Ebben a kupacban van elrejtve a télire szánt táplálék, összerágott kalászok, a legkülönbözőbb magvak, amit a szorgalmas állatka a környéken gyűjtött a hideg hónapokra. A kupac alatti járatlabirintus húzódik, a legmélyén van az a kamra, ahol a güzü a fészkét készíti el. A járatokból 3-4 elágazás a raktárhoz vezet, amelyben néha akár 10 kilónyi tartalékot is felhalmoznak.
