Alsó-oligocén
Alsó-oligocén
A Tardi agyag alsó tagozatában agyagmárgákat, agyagokat, ritkábban márgákat tartalmaz. Ebben a tagozatban általában két kőzetfácies váltakozik, néhány milliméteres vastagságban: egy magasabb karbonáttartalmú, világosszürke, nem mikrorétegzett, és egy alacsony karbonáttartalmú, sötétszürke vagy fekete, erősen mikrorétegzett agyag. A formáció felső tagozata karbonátmentes, sötétszürke-fekete, erősen mikrorétegzett („vékonyleveles”), magas szervesanyag- és pirittartalmú agyagokból áll. A tagozatban gyakoriak a milliméternél vékonyabb fehér mikrorétegek, amelyeket az időnként felvirágzó nannoplankton tömegesen felhalmozódó vázai hoztak létre, valamint a halpikkelyek, hallenyomatok, szenes növénymaradványok, vékony tufás csíkok. A finomszemcsés rétegekbe – főleg alul – durvább kőzetek, pl. mészkőpadok települhetnek. A Bükkalján nagy területen terjedtek el a finom- és durvaszemű homokkő-betelepülések és metamorf-magmás lepusztulási területről származó, osztályozatlan kavicstestek is.
Alsó-oligocén halaspala a Tardi agyag formációban (Noszvaj, Kiseged-hegy)
A Tardi agyag jellegzetesen ősmaradványszegény kőzet, ami annak tulajdonítható, hogy oxigénszegény (anoxikus), rosszul szellőzött aljzatán nem tudott megélni a tengeri élővilág. Ez az oka egyben a mikrorétegzettségnek is, mivel a hiányzó élővilág nem tudta „átdolgozni” (bioturbálni) az üledékeket. Az alsó tagozatban előforduló planktonforaminiferák és mészvázú nannoplankton nem az aljzaton éltek, hanem a vízben lebegtek. A Tardi agyag alsó és felső tagozatának határán ugyanakkor néhány méter vastagságban nem mikrorétegzett, bioturbált agyagmárga települ, amely az első Paratethys-endemikus kagylófaunát tartalmazza: Cardium lipoldi-t, Ergenica cimlanica-t, Janschinellát. Egy rövid időszakra ugyanis a tengerfenék oxigénben dúsabb lett. Az anoxikus felső tagozatban azután halmaradványokon kívül más faunát már egyáltalán nem találunk.
Alsó-oligocén lemezes Tardi agyag (Péterhegy, Budapest)
A Tardi agyag egy mélymedence anoxikus átalakulásának az eredménye. Alsó tagozatában már megfigyelhetjük a felszíni víz sótartalom-ingadozásának jeleit. Egy felső, csökkent sótartalmú, kis sűrűségű vízréteg és egy alsó, normális sótartalmú, nagyobb sűrűségű vízréteg kialakulása azután a formáció felső tagozatának képződése idején megakadályozta a vízrétegek kicserélődését és az oxigénnek a tengeri aljzatra kerülését. Ezzel a felső tagozat képződési idejére a medencékben az anoxia teljes lett. Ez az oka, hogy a Tardi agyag szervesanyagtartalma nem tudott elbomlani, és megőrződött a kőzetben. Emiatt a kőzetet potenciális szénhidrogén-anyakőzetnek tekinthetjük.
