Pleisztocén (Schweitzer Ferenc)
Pleisztocén
(Schweitzer Ferenc)
(Schweitzer Ferenc)
A pliocén kort követő pleisztocén vagy jégkor kezdetét – a korábbi, „klasszikus” 600 ezer év helyett – ma inkább 2,4 millió évvel ezelőttől számítjuk, sőt újabban 3 millió évben javasolják meghúzni a határt. A Föld történetének e szakaszában – főleg második felében – közismerten jelentős éghajlatváltozás következett be, aminek hatására alapvetően más geomorfológiai, szedimentológiai és biológiai folyamatok játszódtak le, mint annak előtte. Ennek megfelelően a Kárpát-medence arculata is alapvetően átalakult; az utána következő, mintegy 10 000 éve kezdődő holocén hozzá képest már csak apró változásokat hozott.
A kutatási eredményekből egyre tisztábban kitűnik, hogy a mai formakincs kialakításában milyen nagy szerepük volt a negyedidőszaki felszínmódosító tényezőknek és folyamatoknak. Egyebek között ez a magyarázata annak, hogy a pleisztocén iránt az utóbbi időben annyira megnövekedett az érdeklődés (a legfontosabb kutatási területekről a Negyedidőszakkutatás című részben adunk bővebb áttekintést). Egyre többen foglalkoznak az eljegesedések okaival is és igyekeznek magyarázatokat találni a távolról sem egyszerű kérdésekre.
A jégkorszakok – nem e helyütt részletezendő – okaival sok elmélet foglalkozik. Ezeket általában két csoportba szokták osztani. Az első csoportba az extraterresztrikus elméletek tartoznak; ezek a jégkorszakok létrejöttét csillagászati okokkal magyarázzák. A másodikba sorolható terresztrikus elméletek az eljegesedések okait földi tényezőkben látják.
Az eljegesedések felismerése
A pleisztocén kronológia kérdései
Alsó-pleisztocén (villányium)
Középső-pleisztocén (biharium)
Felső-pleisztocén (pilisium)
