ÁSVÁNYOK, KŐZETEK, BÁNYAKINCSEK
ÁSVÁNYOK, KŐZETEK, BÁNYAKINCSEK
Az ásványok jellemző kémiai összetételű, meghatározott kristályszerkezettel rendelkező természetes anyagok, a Föld szilárd kőzetburkát (a litoszférát) felépítő kőzetek alkotói. A kőzetek és ásványos elegyrészeik belső szerkezetének legalapvetőbb vizsgálati eszköze a polarizációs mikroszkóp, amelyben igen vékony – mintegy 30 mikrométeres – kőzetszeleteket világítanak át. Tízszeres nagyítású felvételünkön a Magas-Börzsönyből, az inóci kőbányából származó andezit lávakőzet vékonycsiszolati képe. Az egykori folyást tükröző, enyhén irányított kőzetszövet ikerlemezes és zónás plagioklász kristályokat (szürke), kisebb, sárga piroxéneket, és középen egy sárgáspiros amfibolt tár fel, finomszemcsés alapanyagban, amelyet apró, tű alakú plagioklász-szemcsék és kőzetüveg alkot (Szakmány György – Karátson Dávid)
Ásványokról általában (Gatter István–Szakáll Sándor)
Az elő-, fő- és utókristályosodás ásványai (Gatter István–Szakáll Sándor)
Hidrotermás ásványképződés (Gatter István–Szakáll Sándor)
Hidrotermás ásványtársulások (Gatter István–Szakáll Sándor)
Üledékes ásványtársulások (Gatter István–Szakáll Sándor)
Metamorf ásványtársulások (Gatter István–Szakáll Sándor)
Ember és kőzet (Szakmány György)
Vulkáni hegységeink kőzetei (Józsa Sándor)
Kőzetképződés a Föld mélyében (Józsa Sándor–Szakmány György)
Egykori óceánok nyomában (Józsa Sándor)
Óceáni kőzetek metamorfózisa (Szakmány György)
Alpi metamorfitok Magyarországon (Szakmány György)
Apróra tört hegységek (Szakmány György)
Tavak és tengerek üledékei (Szakmány György–Józsa Sándor)
Ércek (Zelenka Tibor)
Bauxit (Mindszenty Andrea)
Kőolaj és földgáz (Dank Viktor)
Kőszén, építőanyagok, nemérces ásványkincsek (Hidasi János–Zelenka Tibor)
