Csapadék, légnedvesség, párolgás (Weidinger Tamás–Mészáros Róbert)
Csapadék, légnedvesség, párolgás
(Weidinger Tamás–Mészáros Róbert)
(Weidinger Tamás–Mészáros Róbert)
Legváltozatosabb éghajlati elemünk a csapadék. Nyáron elképzelhető, hogy néhány órás felhőszakadásból több csapadék hullik, mint máskor egy hónap alatt. Nagy az évek közötti változékonyság is. A legcsapadékosabb években háromszor annyi eshet, mint a legszárazabbakban.
Volt olyan év, amikor Budapesten a sokévi csapadékátlag (620 mm) helyett mindössze 326 mm hullott, ami a félsivatagokra jellemző érték – ugyanakkor mértek már 1014 mm-t is. A hirtelen csapadék miatt megáradnak a patakok, árhullámok vonulnak le folyóinkon. A csapadék, a hőmérséklet, a talaj víztartalma és a párolgás együttesen felelős, hogy aszály alakul-e ki, vagy gazdag termés lesz.
A Kárpát-medence földrajzi fekvése és változatos domborzata miatt a csapadék mennyisége, idő- és térbeli eloszlása vidékenként és tájanként jelentős különbségeket mutat. Az időjárási frontok csapadékzónája akár több száz kilométer széles is lehet, s a Kárpát-medencén áthaladva mindenütt csapadékos időjárást okozhat. Ezzel szemben a helyi zivatarok 5–10 km-es sávban öntözik a talajt, és élettartamuk általában csak egy óra körüli.
A Kárpát-medence csapadéktérképe
A csapadék területi és évszakos különbségei Magyarországon
Zivatar, jég, hó
Légnedvesség, légnyomás
Párolgás
Mikor van aszály?
