Felszínalatti vizek (Liebe Pál)
Felszínalatti vizek
(Liebe Pál)
(Liebe Pál)
Magyarország ivóvízellátása több mint 90 százalékában a felszín alatti vizeken alapszik. A legnagyobb kiterjedésű felszín alatti víztároló képződmény a pliocén-pleisztocén üledékes összlet, a másik jelentős víztároló pedig középhegységeink mezozoikumi és eocén karbonátos kőzettömege; mindkettő kiváló ivóvizet, illetve – a mélyebb rétegekből – hévizet ad. Sajnos, mindkét tárolónál túlzott igénybevétel jelei mutatkoznak; jelentősebb szabad vízkészleteink ma már csak egyes folyóink parti szűrésre alkalmas szakaszain vannak.
A Kárpát-medence felszínalatti vizeit típus és előfordulás szerint talajvízre, rétegvízre (ezen belül parti szűrésű vízre) és karsztvízre oszthatjuk. A legnagyobb kiterjedésű, jelentős területen összefüggő víztartó képződményt a pliocén-pleisztocén kavicsos, homokos, iszapos, agyagos rétegzett medenceüledék képviseli, amely – mint azt a Pannon-medencét ábrázoló térképünk mutatja – a síkvidéki területek nagy részét elfoglalja.
A pliocén-pleisztocén tárolórendszer
Az „alaphegységi” karbonátos tárolórendszer
Egyéb felszínalatti víztároló képződmények
A felszínalatti vizek minősége
A felszínalatti vízkészletek hasznosítása
A vízkivétel káros hatásai
