Változatos talajtakaró, visszaszorult természetes növényzet

Full text search

Változatos talajtakaró, visszaszorult természetes növényzet
A medence mélyfekvésű területein felszíni és talajvízhatásra hidromorf és szemihidromorf talajok sorozata képződött. Így az árvízjárta Szigetközben karbonátos nyers- és humuszos öntéstalajok, valamint réti öntéstalajok alakultak ki. A Hanság lecsapolt lápterületein tőzeg, tőzeges és kotus láptalajok, valamint lápos réti talajok találhatók. A Rábaközben kalciumkarbonát nélküli öntéstalajoktól a kotus láptalajokig az egész felszíni és talajvízhatásra képződött talajsorozat fellelhető. Sajátságos a Mosoni-síkság talajtakarója, amely a felszínhez közel fekvő kavicsréteg felett képződött. Mivel a síkság legnagyobb részén a talajvíz hatásszintje fölé emelkedik a felszín, itt éghajlati befolyásra csernozjomok képződtek, amelyek azonban – épp a kavics felszínközelsége miatt – gyakran sekély termőrétegűek. A Hanság felőli részein réti és lápos réti talajok találhatók. A Komárom–Esztergomi-síkság uralkodó talajai a mezőségi (csernozjom-) talajok. A magasabb felszínek és lejtők csernozjom barna erdőtalajokkal, erdőmaradványos csernozjomokkal, foltokban barnaföldekkel, a homokfelszínek pedig humuszos homok és rozsdabarna erdőtalajokkal fedettek. A Marcal-medence mélyfekvésű felszíneit a réti talajok típusai, a talajvízhatás alól kiemelkedő felszíneket a barnaföldek és az agyagbemosódásos barna erdőtalajok foglalják el. A Marcal-medencében az ősi talajművelés nyomán előálló talajklimatikus szárazodás a réti talajokból kitűnő termékenységű csernozjom réti talajokat alakított ki.
A Kisalföld az Alföld flóravidékén belül a Kisalföldi (Arrabonicum) flórajáráshoz és az Alföld faunakörzet Kisalföldi faunajárásához tartozik. A természetes vegetáció területének kiterjedését az erdőirtások, az ármentesítések, a lecsapolások kis területre zsugorították. Ártéri növénytársulások a magasárrétekről a mocsárréteken és a félig hasznosított kaszálóréteken át a tölgy-szil ligeterdőkig sokfelé fellelhetők az ártereken. A magasabb ártereken és az ármentes alacsony teraszokon a tölgy-szil ligeterdő a legfejlettebb növénytársulás. Homokosabb alapkőzeten helyükben gyertyános kocsányos-tölgyesek tenyésznek. A vízi-lápi társulások közül a víztükör hínárvegetációját a feltöltődés során nádasok váltják fel. A feltöltődés későbbi szakaszában a nádasokat a tőzegek felett magassás-rétek váltják fel, amelyeket a talajvíz további mélyebbre szállása nyomán a kiszáradó láprétek követnek. E két utóbbi társulás helyenként nádas fűzlápokká, ritkábban rétlápokká alakult át. A társulásfejlődés következő lépcsője az égeres láperdő. A Hanság peremein a további feltöltődés során tölgy-szil ligeterdők alakulnak ki.

Szigetközi holtág
A klimazonális vegetáció a talajvízhatás fölé emelkedő felszíneken ma már csak foltokban maradt fenn. Így az alacsony fekvésű teraszsíkokon hajdan volt füves mezőségnek és erdős-sztyepnek ma már nyoma sincs. A magasabb felszínek klimazonális tölgyesei foltokban még megtalálhatók. Ezek homokon alföldi pusztai tölgyesek, részben gyöngyvirágos tölgyesek löszökön tatárjuharos tölgyesek. A homoki tölgyesek irtásait másodlagos homokpusztagyepek, majd idővel homokpusztarétek foglalták el. Félkultúr növénytársulások az ártereken a kaszálórétek és örökzöld legelők, a homokon a homoki legelők.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit