A magyar katonai térképezés a két világháború között
A magyar katonai térképezés a két világháború között
A trianoni békeszerződés előírta a magyar katonai intézmények létszámának csökkentését, az antanthatalmak folyamatos ellenőrzése mellett. A rendelkezés megkerülésére a Pénzügyminisztérium látszólagos irányítása alatt „polgári” munkaerőkkel szervezték meg az Állami Térképészeti Intézetet. Állományát a bécsi katonai Térképészeti Intézetből hazatért katonatisztek és az Állami Nyomda térképészeti osztályának dolgozói alkották. Az Intézet elsődleges célja az ország katonai térképpel való ellátása volt.
Térképkészítés mérőasztallal és magasságmérővel (tachyméter) a harmadik és negyedik katonai felmérés során
Az Intézet megalakulása (1922) után tanfolyamokon kiképzett fiatal szakemberekkel kezdték meg a régi 1:75 000 méretarányú szelvények helyesbítését. A síkrajz és a névanyag helyesbítését hét év alatt befejezték. 1923-tól a légifénykép, illetve légifényképezési eljárások segítették munkájukat.
A helyesbítéssel párhuzamosan 1927-ben megkezdték az új felmérést is 1:25 000 méretarányban. Az egységes koordinátarendszer használata miatt és a kataszteri térképek felhasználhatósága céljából sztereografikus vetületre tértek át. Az új felmérés alapján kiadott 1:25 000, 1:75 000 és 1:200 000 méretarányú szelvények négyszínűek voltak. A síkrajz és a névrajz fekete, a vízrajz kék, az erdőterületek zöld, a szintvonalas domborzatrajz barna színű. Az 1:75 000 méretarányú térképeken a domborzatrajz kiemelésére még szürke árnyékolást is alkalmaztak. A második világháború előtt az 1:75 000 méretarányú szelvényeket az 1:50 000 méretarányú egységes csapattérképpel kezdték felváltani. 1936-tól a Gellérthegy-központú budapesti sztereografikus koordinátarendszert az ún. katonai sztereografikus koordinátarendszerrel váltották fel, amelynek origója a Gellérthegytől nyugatra és délre 500–500 km-re fekszik és északkeleti tájolású; e rendszerben tehát a Gellérthegy koordinátái: (500 000 m, 500 000 m).
Részlet a két világháború között készült 1:50 000 méretarányú egységes csapattérképről
A nyílt térképként közzétett szelvények – műszaki pontosságukat, rajzi-nyomdai kivitelüket is tekintve – a kor legkiválóbb termékei közé tartoztak. A minőség elismerése mellett azonban azt is el kell mondani, hogy a térképezés üteme nagyon lassú volt. A II. világháború alatt a trianoni határon belül folyó munkákat abba kellett hagyni, hogy a visszatért területek gyors ütemű felmérését és térképezését elvégezhessék. A teljes 1:50 000 méretarányú szelvénysorozat elkészítését 1945-re tervezték, de ezt a hadi események megakadályozták.
