A Kartográfiai Vállalattól a mai térképekig
A Kartográfiai Vállalattól a mai térképekig
A II. világháború utáni években hiába próbált talpra állni a néhány korábban is működött térképész magánvállalkozás; Turner István (1899–1975) földgömböket és dombortérképeket gyártó műhelyéhez hasonlóan megszűntek. A Magyar Földrajzi Intézet sem sokáig működött 1949-re elsorvadt utódában. A polgári térképészet központi irányításának hatósága 1951-től az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal lett, amely a földmérési szervezet mellett 1954-ben megalapította a Kartográfiai Vállalatot, a hazai polgári térképkiadás központját. Az 1967-től Országos Földügyi és Térképészeti, 1987-től Földügyi és Térképészeti Hivatal 1990-ig irányította a hazai földmérési, földnyilvántartási és térképészeti munkát. Azóta a szervezési feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztálya látja el.
A rendszerváltozás új lendületet adott a térképészeti vállalkozásoknak, amelyek közül a legnagyobb a vállalatból alakult Cartographia Kft. A számos magyar vállalkozás mellett a hazai térképpiacon külföldi kiadók is jelen vannak, s a hagyományos térképek mellett már magyar elektronikus atlaszok és multimédia-termékek is kaphatók. A szakember-utánpótlás az Eötvös Loránd Tudományegyetem – 1953-ban Irmédi-Molnár László (1895–1975) által létrehozott – Térképtudományi Tanszékén képzett diplomás térképészek közül kerül ki. A kartográfusok új nemzedéke a biztosítéka annak, hogy a harmadik évezred küszöbén, a számítógépek, az informatika és a globális kommunikáció korában sem szakad meg a magyar térképészet fél évezredes története.
