Ezt mutatta nekem az Úr, az Isten: Amikor a fű sarjadni kezdett, lám, sáskák érkeztek, nagy sáskák, miután a király lekaszált.
Amikor az ország zöld mezejét pusztították, így szóltam: „Uram, Isten, kérlek, irgalmazz! Hogyan állhat fenn Jákob, amikor oly parányi?”
És az Úr megkönyörült. „Nem fog bekövetkezni” - mondja az Úr, az Isten.
Ezt mutatta nekem az Úr, az Isten: Lám, az Úr, az Isten előhívta büntetésül a tüzet, amely megemésztette a nagy mélységet, és a mezőt is fölperzselte.
Akkor így szóltam: „Uram, Isten, kérlek, hagyd abba! Hogyan állhat fenn Jákob, amikor oly parányi?”
És az Úr megkönyörült. „Ez sem fog bekövetkezni” - mondja az Úr, az Isten.
Ezt mutatta nekem az Úr, az Isten: Lám, egy ember állt a falon, a kezében mérőónt tartott.
Az Úr megkérdezte: „Mit látsz, Ámosz?” Azt feleltem: „Mérőónt.” Az Úr így szólt: „Nézd, lemérem népemet, Izraelt mérőónnal, és többé nem kegyelmezek neki!
Elpusztulnak Izsák magaslatai, lerombolják Izrael szentélyeit, és karddal támadok Jerobeám házára.”
Amacja, Bétel papja, ezt az üzenetet küldte Jerobeámnak, Izrael királyának: „Ámosz összeesküvést sző ellened Izrael házában. Az ország nem tűrheti tovább beszédeit.
Mert, lám, ezt mondja Ámosz: Jerobeámot karddal ölik meg, Izraelt meg fogságba hurcolják tulajdon földjéről.”
Ámosznak pedig azt mondta Amacja: „Látnok! Menj el innen! Menekülj Júda földjére! Ott edd kenyeredet, és ott jövendölj!
Bételben többé ne jövendölj, mert királyi szentély, és a királyság temploma!”
Ámosz így felelt Amacjának: Nem voltam én próféta, sem prófétának fia: pásztor voltam és szikomort gyűjtögettem.
Az Úr azonban elhívott a nyáj mellől. Azt mondta nekem az Úr: „Menj, jövendölj népemnek, Izraelnek!
Halljad hát az Úr szavát! Azt mondod: Ne jövendölj Izrael ellen, ne beszélj Izsák háza ellen!
Azért ezt mondja az Úr: Feleséged a város cédája lesz, fiaid és lányaid kard élén vesznek el, felosztják földedet kötéllel, te magad tisztátalan földön halsz meg. Izraelt fogságba hurcolják tulajdon földjéről.”