III.
III.
Somosközy Antal hétszemélynök nem tartotta ugyan elfogadhatónak a különvélemény minden javaslatát, «mert vannak benne oly pontok is, melyek sem az ősiség eltörlése czéljával, sem a családisággal meg nem egyeztethetők, mindazáltal czélszerűnek vélte, hogy akár az alválasztmány, akár egy másik megbizassék, hogy e tekintetben oly javaslatot készítsen, mely az ősiségi pátens folytán közbejött tényleges jogállapotot összhangzásba hozhatná a főszabályul tekintendő magyar öröklési renddel.»
Deák Ferencz: Ugy gondolom, hogy egy újabb albizottság kiküldésével nem fogunk czélt érni. Midőn az imént azt mondtam, hogy elvileg mindegynek tekintem, akár a négyes véleményt, akár pedig az albizottság javaslatát fogadjuk el, ezt csak egy kérdésre értettem, t. i. magára az örökösödésre, különösen pedig a szabad rendelkezésre, mert ebben van a fő elvi eltérés. A többihez vagyis a részletekhez még hozzá fogunk szólani. De úgy hiszem, nem csak azt szabad 345mondanunk, hogy elfogadjuk azt, mi a javaslatban benne van, hanem szabad lesz ahhoz is szólani, mi nincs benne. Ezt csak minden félreértés elkerülése végett tartottam szükségesnek megemlíteni.
