6. A KORLÁTLAN FEJEDELMI HATALOM ALATT ÉLŐ TÁRSADALOM
6. A KORLÁTLAN FEJEDELMI HATALOM ALATT ÉLŐ TÁRSADALOM
A századforduló időjárási katasztrófájáról Erdélyben: S. GOLDENBERG, La climat et l’histoire (RRH 1974). Az adóra vonatkozó adatok az EOE-ből és BIRÓ V., A fejedelmi hatalomból vannak. A pusztulásról és a demográfiai viszonyokról általában: MAKKAI L., Szolnok-Doboka megye magyarságának pusztulása a XVII. század elején. Kolozsvár 1942; K. ALBRICH, Die Bewohner Hermannstadts im Jahr 1657 (AVSL 1883); Quellen, Brassó különböző köteteiben; F. KRAMER, Beiträge zur Geschichte der Stadt Bistritz in den Jahren 1600–1603 (AVSL 1874). A székely összeírások legújabban: DEMÉNY L.–PATAKI J., Mihály vajda és a székelyek. Bukarest 1978; Szász összeírások: G. MÜLLER, Die sächsische Nationsuniversitüt. SUBB-H 1973. A genealógiai adatok: NAGY I., Magyarország családai I–XII. Pest 1857–1865; JAKÓ ZS., A gyalui vártartomány; D. PRODAN, Urbariile; Verancsics, illetve Lupu levele: Geschichte der Rumänen. Kiadja L. GÁLDI, L. MAKKAI. Bp. 1942. 161. A románok beköltözéséről a demográfiánál jelzett munkák mellett 1. JAKÓ ZS., A románok megtelepülése. Erdély és népei. A fejlődés általános tendenciájáról: PACH ZS. P., A nyugat-európai és a magyar agrárfejlődés a XV–XVII. században. Bp. 1963; UŐ, A kelet-európai „Gutswirtschaft” problematikájához (AtSz 1979); MAKKAI L., Paraszti és majorsági; SZENTGYÖRGYI M., Jobbágyterhek; Az uralkodó osztály a 16. század legvégén: JAKÓ ZS., Adatok a dézsma fejedelemségkori adminisztrációjához. Kolozsvár 1945. Ezenkívül az EOE-ben, R. Gooss, Staatsverträge-ben és TRÓCSÁNYI ZS., Központi kormányzatában hozzáférhető névsorokat használtuk. A székelyekről bevontuk az EOE rendszerint figyelmen kívül hagyott adatait, továbbá a sok forrást is közlő Székely felkelés 1595–1596. Előzményei, lefolyása, következményei (Szerk. BENKŐ S., DEMÉNY L., VEKOV K. Bukarest 1979) c. munkára támaszkodunk. A szászokról a demográfiával kapcsolatban már jelzett irodalomban legfontosabb G. MÜLLER fent említett összefoglalása. A románokról a demográfiánál jelzett irodalom mellett nagyon fontos: D. PRODAN, Bojaren und „Vecini” des Landes Fogarasch im 16. und 17. Jahrhundert. Bukarest 1967.
Az ország települési viszonyairól általában: F. MAKSAY, Das Agrarsiedlungssystem des mittelalterlichen Ungarns (Acta Hist. Hung. 1968). A belső átalakulásról és az újjáépítésről adnak fontosabb adatokat: J. FABRICIUS-DANCU, Siebenbürgisch-sächsische Bauernburgen und Wehrkirchen in Rumănien. Gundelsheim 1978; B. NAGY M., Reneszánsz és barokk; UŐ, Várak, kastélyok; Magyar református templomok I–II. Főszerk. KOVÁTS J. I. Bp. 1942; J. 1153Troester, Das alt- und neue teutsche Dacia. Nürnberg 1666. Az erdélyi öltözetek képei megjelentek: Arch. Ért. 1908. A jobbágyi szolgáltatások: JAKÓ ZS., A gyalui vártartomány; MAKKAI L., Paraszti és majorsági; D. PRODAN, Urbariile urbáriumkiadványai alapján.
