50f) Zrínyi György térképvázlata a muraközi őrhelyekről 1582-ből
Miként arról a törökök 1580. évi kémtérképe (III. melléklet) is tanúskodik, a Kanizsa környékén fekvő számos kisebb palánkvár és őrhely miatt a terület megközelítése az ellenfél számára nem volt egyszerű feladat. Abban az esetben azonban, ha a Dráva mentén nyomultak előre és Légrád környékén sikerült valamelyik átkelőn vagy gázlón a Drávát vagy a Murát átszelniük, akkor már nyitva állt előttük az út a két folyó által védett Muraköz (Murinsel) területére, onnan pedig a Mura mentén Stájerország felé, akár annak központjáig, Grazig is. A Muraköz a 16–17. században tehát Stájerországot védelmezte. Ezen szerepével és feladatkörével magyar birtokosai, a Zrínyi család tagjai is tökéletesen tisztában voltak, amikor például 1577-ben a két folyó közét „Stájerország előretolt bástyájának” titulálták. A 17. században pedig emiatt bízta rájuk a Haditanács a Muraköz és a „csúcsában” fekvő légrádi vár főkapitányságát (praesidii Legradiensis ac totius Insulae Muraköz supremus capitaneatus), mely területet Martin Stier még említendő térképei az 1660-as évek fordulóján egyenesen Zrínyi-végeknek („Zerinische Grenze”) titulálták.
Ezen védelmi szerepkör betöltése a Zrínyiek számára a törökkorban igen nagy áldozatokat jelentett. Szigetvár 1566. évi eleste után ezért állandó kérelmekkel ostromolták mind a stájer rendeket, mind az uralkodót és az őt képviselő Haditanácsot, hogy bizonyos számú katonával vagy legalább azok zsoldjával segítsék őket birtokaik és ezáltal a stájer területek megoltalmazása érdekében. 1582-ben például a szigetvári hős, Zrínyi Miklós fia, György (1549–1603), egyúttal a kanizsai végvidék főkapitánya (1582–1590) azzal a kéréssel fordult a bécsi hadvezetéshez, hogy a Muraközben, de még inkább a Mura jobb partján fekvő őrházainak a védelmére állandó őrségként rendeljenek 800 lovast és 1000 gyalogost.
A Haditanácsnak a helyi viszonyokban való tájékozódásra Zrínyi György kérelméhez a Mura mentének őrhelyeiről mellékelt egy térképvázlatot is (lásd a 51IV. mellékletet), hogy ezzel is elősegítse beadánya megértését és egyúttal támogatását. A Kanizsa és Varasd közötti területet ábrázoló, északi tájolású őrháztérkép ugyan meglehetősen sematikus volt, abból azonban a bécsi haditanácsosok mégis jól rekonstruálhatták, miként lehetséges annak a Mura folyónak a védelmét kis strázsaházakkal biztosítani, amely a Grazba vezető utat a törököknek szinte iránytűszerűen mutatta meg.
Rövid kitekintésként nem hallgathatjuk el, hogy ugyanerről a területről az elkövetkező évszázadban még számos hasonló kéziratos térkép vagy térképvázlat készült, amelyek közül ezúttal kettőre szeretnénk külön is felhívni a figyelmet. Az egyik Zrínyi György unokájának, a költő és hadvezér Zrínyi Miklósnak (1620–1664) a vázlata („Delineatio brevis Insulae Dominorum Comitum a Zrinio”) 1641-ből nemrég került elő a Stájer Tartományi Levéltárból (lásd a 2. ábrát). Keletkezésének körülményei és céljai teljességgel egybeesnek az 1582. évi térképet papírra vető nagyapa törekvéseivel, a téli hadjárat későbbi hősének vázlata ugyanakkor pontosságában jóval felülmúlja 16. századi előzményéét. Zrínyi Miklós 1641 tavaszán – már nem először – szorgalmazta a Muraköz központjának Csáktornyának, valamint a Mura jobb partján fekvő számos kis őrhelynek fegyverekkel és hadianyaggal való ellátását, továbbá száz lovaskatona felfogadására elegendő pénzösszeg számára történő kiutaltatását. A Muraköz stratégiai jelentőségének bemutatását és kérelmének minél kedvezőbb elbírálását – nagyapjához hasonlóan – ő is egy őrháztérkép-vázlattal támasztotta alá. Miként maga fogalmazott, uralkodójának megküldte „a szigetnek és vidékének térképét, amelyet papírra rajzolva az alaposabb tájékozódás kedvéért”mellékelt, azaz ekként kívánt még nagyobb hatást gyakorolni a döntés meghozatalában szerepet játszó stájer rendek és a grazi, valamint a bécsi Haditanácsra.
Közel három évtizeddel később, 1670 tavaszán egy itáliai származású császári hadmérnök, Giovanni Giuseppe Spalla – I. Lipót (1657–1705) császár megbízására – a Muraköz területéről már a kor szintjén is modernnek nevezhető haditérképet készített (lásd az V. mellékletet). Miután ugyanis Zrínyi Péter horvát bán (1665–1670) részt vett a magyar rendek úgynevezett Wesselényi-féle összeesküvésében és ezért hűtlenségbe esvén birtokait, köztük a Muraközt is elkobozták, az uralkodó elrendelte 52a határvédelem szempontjából továbbra is fontos terület felmérését. Ezt a feladatot végezte el 1670 májusában néhány segédjével Spalla hadmérnök, amikor bejárta, felmérte, feltérképezte, majd finom vonalakkal rajzolt, kellemes színhatású térképen összegezte munkájának eredményeit. Az északi tájolású mappán a Mura mentén 22 őrtornyot ábrázolt, míg a terület nagyobb várait alaprajzukkal, a kisebb településeket pedig oldalnézeti látképekkel jelölte. A hadmérnök származásából adódóan olasz feliratú haditérkép vízrajzi és domborzati ábrázolása is nagyfokú gondosságról, valamint Spalla hadmérnöknek a felmérésekben és a térképkészítésében való alapvető jártasságáról tanúskodott.
2. ábra