b) A végvárvonal-térkép készítője
b) A végvárvonal-térkép készítője
Gasparini mappájának részletesebb bemutatását és forrásainak vizsgálatát megelőzően – éppen e problémakör alaposabb elemzése érdekében – szólnunk kell magáról a térképkészítőről. Kartográfia-történetünk ugyan nem, a 16. századi Magyarországon szolgált itáliai várépítészeket kutató hadtörténet ellenben – noha csak említések szintjén, de – ismeri Gasparini nevét. Gömöry Gusztáv még 1881-ben megjelent adattárában „Casparino Johann Jacob” névalakkal 1590-ből újvári építészként ismerte, Pataki Vidor 1931-ben „Gasparics (Gasparinc) János”-nak titulálva bakabányai várépítésznek (1582–1586) nevezte, végül Leone Andrea Maggiorotti 1936-ban mint a magyar hadszíntéren dolgozó mesterről (1590) tudott róla „Giangiacomo Gasparino” névalakban említve.215 Sajnos mindhárom névalak egy kissé pontatlan, hiszen a térképet készítő várépítész neve – miként az vármappánkon jól olvasható – Giovanni Jacobo (Giacopo) Gasparini volt, így nevének írásakor a továbbiakban magunk ezt, a kissé régies alakot használjuk.
215 Gömöry, Gustav: Notizen über Stand, Eintheilung des kaiserlichen Fuss- und Reitervolkes, Haupt-Organisations-Momente, Kriegsräthe, Obrist-Inhaber, Obrist-Feldmarschalch, Kriegsbaumeister etc. im XVI. Jahrhundert, nach Acten des Kriegs-Archivs. In: Mitteilungen des k. k. Kriegs-Archivs 1881. 233.; Pataki V.: A XVI. századi várépítés, i. m. 125. és Maggiorotti, Leone Andrea: Gli architetti militari. Vol. II. Architetti e architetture militari. Vol. II. Roma, 1936. 318.
Családjáról és Magyarországra kerülésének körülményeiről sajnos ez ideig semmit sem tudunk. Mégis biztosak lehetünk abban, hogy a 16. századból ismert sok tucatnyi várépítész- és mesterember-társához hasonlóan216 ő is „szakmájának” művelésére és a Haditanáccsal kötött szerződés értelmében került a magyar hadszíntérre. 1580 júniusától hosszú ideig a török betörések miatt megerődített 81Korpona városában – azaz nem Bakabányán, mint Pataki véli – szolgált. 1582-ig előbb a végvidéki főkapitányság építési felügyelőjének (Superintendent), Giulio Ferrarinak az alárendeltségében az ottani erődítések ellenőre volt, 1583–1584-től viszont már rendes korponai építőmesterként (Baumeister zu Karpfen) bukkan fel.217 Ideiglenes tisztéért havi tizenkét, majd rendes várépítészi feladatainak ellátásáért már tizenöt rajnai forint járt neki, amelyet eleinte a selmecbányai királyi jövedelmekből, majd általában a Körmöci Bányakamarától kapott meg, noha fizetését több ízben próbálta a Haditanács a bányavidéki végvárak ellátásában ez időben meghatározó szerepet játszó cseh rendekkel átvállaltatni.218 Gasparini legfőbb feladata a szolgálathelyéül kijelölt Korpona város erődítéseinek korszerűsítése, felügyelete és karbantartása volt.219
216 Pataki V.: A XVI. századi várépítés, i. m. és Marosi E.: Itáliai hadiépítészek részvétele, i. m.
217 Gasparini „ist fur keinen Paumeister bestelltt oder angenumen worden,sunder allain dahin geen Karpen verordnet, das er beij dem Gepew soll zusehen unnd dem Julio Ferrarj Hilff unnd Beistend laissten.” (1582. április 26.) ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 171. fol. 235. Ferrarira: Pataki V.: A XVI. századi várépítés, i. m. 125. és Kapossy J.: Művészettörténeti regeszták, i. m. 328.: No. 602. és 619.
218 A cseh rendek ezen szerepére az 1580-as években: Die böhmischen Landtagsverhandlungen und Landtagsbeschlüsse vom Jahre 1526 an bis auf die Neuzeit. Hrsg.: Königlich Böhmisches Landesarchiv. Bd. V. 1581–1585. und Bd. VI. 1586–1592. Prag, 1890–1891.
219 Korpona 1585–1586. évi erődítéseire lásd az építkezések fennmaradt számadáskönyvét: MOL E 554 MKA Városi és kamarai iratok Fol. Germ. 713. fol. 1–60.
Az itáliai hadiépítész karrierje 1589-ben óriásit ívelt felfelé. Hűséges szolgálataira – közöttük talán térképünk elkészítésére – való tekintettel ebben az esztendőben a bányavidéki főkapitányság új központjává kijelölt Érsekújvár építészévé nevezték ki220 a még 1588 elején elhunyt Ottavio Baldigara neves várépítész megüresedett helyére.221 Az előléptetés jelentős fizetésemelésekkel járt együtt, hiszen Gasparini havi zsoldja előbb húsz, majd huszonöt, végül harminckét rajnai forintra nőtt. Talán már ezen új tisztében vett részt 1589 márciusa előtt az ez időben ghymesi Forgách Imre zálogbirtokában lévő trencséni vár erődítéseinek szemléjén,222 hogy azután feltételezhetően 1595-ben bekövetkezett haláláig a Pálffy Miklós főkapitány kormányozta modern végvárváros erődítéseinek befejezésén dolgozhasson. Gasparini tehát egyszerű korponai 82várépítészből a főkapitányság első várának hadiépítészi tisztébe küzdötte fel magát, amely saját szintjén kiemelkedő karriert jelentett.223 Ennek alakulásában bizonyára szerepet játszottak azok a támogatók, akik számára Gasparini vártérképét készítette.
220 1590. január 18-án már egy ideje „Baumaister zu Viuar”. ÖStA FHKA HKA Protokolle der Hofkammer Reg. Bd. 442. fol. 17.
221 Baldigara 1588. március 8. előtti halálára: Podewils, K.: Kaiser Maximilian II., i. m. 164.: 740. jegyzet és Domokos Gy., Egy itáliai várfundáló mester, i. m. 818.
222 ÖStA FHKA HKA Protokolle der Hofkammer Exp. Bd. 428. fol. 113. Vö. ezzel kapcsolatban: Kapossy J.: Művészettörténeti regeszták, i. m. 327–328.: No. 597–598. és Kenyeres István: A trencséni vár a XVI. században. In: Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 2. (1995) 1. sz. 33.
223 Gasparini rövid pályarajzát – a fent idézetteken kívül – az alábbi források alapján állítottuk össze: ÖStA FHKA HKA Protokolle der Hofkammer Reg. Bd. 369. fol. 112. (1581), Uo. Exp. Bd. 381. fol. 203. és fol. 237. (1583),Uo. Reg. Bd. 383. fol. 169. (1583), Uo. Exp. Bd. 403. fol. 671. (1586), Uo. Reg. Bd. 416. fol. 119. (1587), Uo. Reg. Bd. 471. fol. 83. (1593), Uo. Exp. Bd. 486. fol. 365. (1595) és ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 169. fol. 226. és fol. 248. (1581), Uo. Exp. Bd. 171. fol. 229. (1582), Uo. Exp. Bd. 173. fol. 211. és fol. 214. (1583), Uo. Reg. Bd. 174. fol. 209. (1583), Uo. Exp. Bd. 177. fol. 144. (1585), Uo. Reg. Bd. 178. fol. 24. (1585), végül Uo. Exp. Bd. 179. fol. 246., fol. 273., fol. 278., fol. 290. és fol. 318. (1586)
Noha nem valószínű, hogy egy időben és ráadásul két keresztnévvel egyszerre két Giovanni Jacobo Gasparini szolgált volna Magyarországon – bár ebben az időben egész várépítész-familiák (például a Baldigara-testvérek) működtek a magyar hadszíntéren, akiknek egyes tagjait néha nagyon nehéz egymástól megkülönböztetni –, mégis azt is tudjuk bizonyítani, hogy maga a korponai, majd érsekújvári várépítész készítette térképünket. Gasparininek ugyanis fennmaradt egy a korponai erődítésekről beszámoló és a sokat emlegetett Andreas Kielmanhoz – ekkor bécsi főhadszertárnok-mesterhez (Oberstzeugmeister, 1584–1590) – 1586. június 16-án Korponáról intézett német nyelvű levele,224 amelynek végén olvasható saját kezű aláírása („gioua[nni] jachobo gasparini m. p.”, lásd a 4. ábrát) teljességgel megegyezik a térképünkön láthatóval.
224 ÖStA FHKA HKA RA Fasc. 112. fol. 375–376. Ez ideig ez az egyetlen Gasparinitől fennmaradt levelünk.
