Osztrák kopó
Osztrák kopó
(Österreichischer Bracke, Brandlbracke). Ausztria határain túl is nagyra tartott, népszerű vadászkutya; kitűnő nyomkövető, fáradtságot nem ismerve, megbízhatóan dolgozik, olykor házőrzésre is alkalmazzák. Értelmes, kiegyensúlyozott természetű, gazdájához ragaszkodó, fegyelmezett, éber, aktív kutya.
Közepes nagyságú, erőteljes, hosszú testű állat, színezetében és felépítésében egyaránt hasonlít az » erdélyi kopóra. Feje közepes nagyságú, a fejtető széles, az arcorri rész felé elkeskenyedik. Orrháta egyenes, stopja (» Arcorri hajlás) lapos, ajkai fejlettek. Orrtükre fekete, füle közepes hosszúságú, magasan tűzött, oldalt lelóg. Szeme barna, értelmes tekintetű. Nyaka közepes hosszúságú, erőteljes, lebernyeg nélküli. Háta feszes, a marja kissé süppedt, fara enyhén csapott. Mellkasa széles, mély, hosszú, hasa enyhén felhúzott. Mellső végtagjai erősek, izmosak, párhuzamosak, a hátulsók valamivel hosszabbak, mint a mellsők, mancsa vaskos, kerekded, ujjai zártak, karmai sötétek. Farka hosszú, hajlott, nyugalmi állapotban lelóg, amikor keres, fölemeli. Szőrzete rövid, sűrű, sima, selymes fényű; színe fekete, jól körülhatárolt vörös jelzésekkel, ill. vörös, vörösesbarna. Kis fehér mellfolt minden változatban elfogadható. Átl. marmagassága 46-52 cm; testtömege 15-22 kg.
