Relegatio.
Relegatio. A paterfamilias az ő potestasánál fogva falusi jószágára űzhette ki büntetésből a fiait és rabszolgáit súlyosbab munkára, a hol keményebb bánásmód is várt rájuk. Liv. 7, 4. Suet. Oct. 65. A köztársaság idején római polgárt bűnfenyítő birósági itéleten kívül a senatus vagy edictummal a főtisztviselők tilthattak ki Romából és más területről (Liv. 2, 2. Cic. fam. 11, 16. 12, 29); e jogukat azonban nem igen gyakorolták. Liv. 40, 41. Cic. Sest. 12. Augustusban alkalmazta néha a számkivetés szigorú formái (aquae et ignis interdictio, deportatio) helyett a relegatiót (pl. Ovidius ellen), a mely rendszerint nem volt összekötve polgárjog csorbítással sem vagyonvesztéssel. Gyakrabban fordul elő a későbbi császárok alatt adulterium, stuprum, calumnia, repetundae s hasonló vétségek büntetésekép. CS. JÓ.
