GÖ
GÖ, gyökelem, melyből göb, göcz, göcs, göd(ör), göm(b), gör közvetlen gyökök, és ezek nagy szaporaságu származékai erednek. Megvan ezen gyök a gőb, gőböly (gö-öb), gőd, gődény (gö-öd), gőlye (gö-ölye), gőnye (gö-önye), gőz (gö-öz) szókban is. Mindezekben a gömbölyüség, kerekség vagy kanyarodás, csavarodás vagy dudorodás fogalma rejlik. Rokon, sőt több szavainkban ugyanazon értelmü a mélyhangu go, pl. gömb, gomb, gömbölyeg, gombolyag, görnyed, gornyad stb. V. ö. GO.
