GÖZÜ
GÖZÜ, (göz-ü) fn. tt. gözü-t, tb. ~k. Vörhenyeges szőrű, s hegyes orrú mezei egér. Nevét a güzmöléstől vagy guzmolástól, azaz rágicsálástól vette. (V. ö. GUZMOL, és GUZ), innen gözü am. göző, azaz güzmölő, guzmoló. Máskép: güzü. Aluszik, mint a gözü. (Km.). Átv. ért. Székelyföldön am. fölötte álmos ember (mint a gözű télen által).
