~KĚZIK
~KĚZIK, ~KÖZIK, mélyhangon: ~KOZIK, összetett igeképző, mely átható, ritkán önható igékből, de gyakran nevekből is úgynevezett közép igéket alkot, melyek némileg cselekvő, némileg szenvedő vagyis kényszerü értelemmel bírnak, pl. ütközik ,üt‘ is ,üttetik‘ is; zárkozik maga magát zárja; hadakozik hadat visel mások ellen és mások ő ellene. Néha váltakozik ~kědik, ~ködik, ~kodik hasonhangu képzőkkel, pl. gondolkodik gondolkozik, szánakodik szánakozik, ellenkedik ellenkezik. Egyébiránt l. ~AKODIK.
