Prefektus
Prefektus Prefektusnak neveztek általában minden olyan férfiút, akit a kormányzó hatalom valamilyen köztevékenység vagy egy birodalomrész élére állított. Például az evezőslegénység parancsnoka a »prefectus remigum« és az admirális - egy egész hajóhad parancsnoka - a »prefectus classis«.
A »prefectus urbi« - a városparancsnok - hivatala még a királyság idejéből származik. A király rendelt ilyent a távolléte idejére maga helyett a kormányzati ügyek vezetésére. Később a császárok is neveztek ki ilyeneket a távollétük esetén. Tibérius tette először állandóvá e hivatalt az évekig tartó távolléte idejére. Ezek a prefektusok, mint a cohortes urbanae - a helyőrség - főparancsnokai rendőri felügyeletet is gyakoroltak a közjátékokon, ők biztosították az utcákon és a piacokon a rendet, ők ellenőrizték a mértékeket. Constantinus idejében őrájuk volt bízva a polgári törvénykezés és ők voltak a szenátus feje.
Igen nagy tekintélye volt a »prefectus praetorio«-nak, az Augustus császár által felállított cohors praetoria, tehát a császári testőrség parancsnokának. Nagy befolyásukat nemegyszer a császár letételére, sőt a trón elfoglalására használták föl. Constantinus császár ilyen néven - katonai színezet nélkül - négy polgári kormányzót nevezett ki a birodalom négy praefecturájába. Kettőt Byzantium székhellyel a két keleti (Oriens, Illyricum) és kettőt Róma székhellyel a két nyugati praefectura (Italia, Gallia) számára. Büntető ügyekben aztán az ő ítéletük ellen nem volt fellebbezés, legfeljebb a császárhoz lehetett folyamodni kegyelemért.
