Alacsony-Tátra,
Alacsony-Tátra, a Közép-Kárpátok csoportja, mely a liptói lapálytól délre, a Magas Tátrával szemben s vele párhuzamosan Ny-K-i irányban huzódik; határozottan kifejezett, hatalmas hegyláncolata a Felső-Garam és Vág egymással egyenközü völgyei közt Liptó és Zólyom megyék határán a Stureci nyeregtől (1010 m.) Ny-on (a Revucavölgy és Bisztrica-völgy által a Nagy-Fátrától s nevezetesen a Krizsnától elválasztva) K-nek tartva, Szepes és Gömör megyékbe is átnyulik egészen a Vernár-völgy és Garam-forrás közti Popova nyeregig (1056 m.), mely a gömöri, Érchegységtől választja el. Hossza K-Ny-i irányban 75 km., szélessége 25-30 km., a főgerinc szélessége 1-10 km. Rendkivül egységes tömegü hegység, hazánk legtömegesebb és legmagasabb hegységeinek egyike; nagy része rideg havasi vidék, főleg liptói lejtője. Mindkét oldalt egymással egészben véve párhuzamos számos keskeny völgy szeldeli s sok csermely öntözi; legnagyobb részét buja növésü sűrü erdőség borítja, északon túlnyomóan fenyvesek, délen bükkösök és tölgyesek; gerince nagyobbára havasi legelő, mely óriási területet foglal el s az enyhébb lejtőkön messzire lenyulik; csak a Gyömbér mutat zordabb sziklaképződményeket, de korántsem oly szaggatott, mint a Magas-Tátra. Közepe táján az Ördöglakodalma (Csertovica) nyereg (1236 m.), melyen az országút a Vág völgyéből a Boca-völgyön át a Bisztra, illetve Garam völgyébe visz át ketté osztja a hegységet. Nyugati felében a Prassiva (1754 m.) és Gyömbér (Djumbir 2045 m.) keleti felében a Papenica (1692 m.) és Királyhegy (Kralova hala, 1943 m.) csoportját különböztetik meg (l. azokat), amazok gránit és gnájsz, ezek melafirés augitporfirból épültek fel.
