Bálványfa
Bálványfa (növ., Ailantus Desf. ailanto molukki szóból, Rhus Cacodendron Ehrh., Rh. Hypselodendron Moench), a Simaruba-félék (mások szerint Ptelea-félék) dél- és keletázsiai fái. Átellenes, páratlanul szárnyas levele nagy, gyakran 1 méternyi hosszu, levélkéje mirigyesen fürészelt; virága apró, poligám s ágtetőző, dusan elágazó fürtté egyesül. Himje 10. Termése egymagu, két oldalt zászlós. A sátoros B., (Ailantus glandulosa Desf:, sátoros felleng Diószegieknél) Keletindiában, Khinában és Japánban honos, Európába 1751. hozták. A talajban nem válogatós, gyorsan növekszik, ezért ligetben, sétatéren, kertben gyakran ültetik, ámbár kevés árnyékot ad, mert levelei a terebélyes ágaknak inkább a csucsaira szorulnak. Virága igen sok, zöld, bodzafaillatu. Fiatal korában könnyen elfagy; mintegy 20 m. magasra nő meg. Levele Khinában, Algériában és Franciaországban a Saturnia Cynthia nevü selyemhernyó táplálására, fája ipari célokra, kérgének gyantás nedve pedig a firnisz-olaj készítésére szolgál.
