Deklinatorium
Deklinatorium (földmágnességi). Az a földmágnességi eszköz, melynek segítségével a földmágnességi meridián eltérését a csillagászati meridiántól meghatározzák. A D.-t legegyszerübben a következőképen képzelhetjük. A mellékelt ábrán
Deklinatorium.
a mágnestű egy háromlábra állíttatik, még pedig olyformán, hogy annak lengési sikja vizszintes legyen. A mágnestű tokján jobbról egy kis távcső látható, mely párhuzamosan áll a mágnestű körosztásának 0 és 180 fokját összekötő vonallal. A távcső szálkereszttel van ellátva. Ha ezen szálkeresztet beállítjuk egy oly fixpontra, p. egy torony csucsára, villámhárítóra stb., melynek távolsága szögértékben a csillagászati meridiántól más uton meg lett határozva s a mágnestű által mutatott szöget hozzáadjuk vagy levonjuk a beállított tárgy szögéből, akkor azonnal megkapjuk a mágnességi meridián eltérését a csillagászati meridiántól. Ha a beállított tárgy maga pontosan a csillagászati meridiánban állana, akkor a mágnestűvel leolvasott érték azonnal a két meridián egymástóli eltérését adná. Ezen egyszerü eszköz azonban épen nem felelne meg azon követelménynek, amilyen pontossággal mai napság ezem kérdéses eltérést meg szoktuk határozni, miért is e célra igen pontos földmágnességi teodolitokat szerkesztettek, melyek közül megemlítendő a Lamont-, Wild-, Edelmann-, Mascart s Tillo-féle.Ezen teodolitoknál a magassági kör hiányzik s helyette a mágnestű van a horizontális körre felhelyezve, mely szintén nem csucson forog, mint a közönséges mágnestűk, hanem egy vékony csavarodás nélküli selyemszálra van felakasztva s egy kis tükörrel ellátva, melyben a távcső szálkeresztje látszik s azt a tükörképpel kell összeegyeztetésre hozni. Midőn ez megtörtént, akkor a mágnességi szerkezetet levesszük a készülékről s a távcső szálkeresztjét, miután a kör állását leolvastuk, reá állítjuk az ismeretes, távol fekvő toronycsucsra vagy villámhárítóra s a kört ismét leolvassuk. Ha p. a toronycsucs a csillagászati meridiántól 12°-ra K-felé fekszik (É-tól számítva) s a kör mutatott volna a mágnestű beállításánál 172°-ot, a toronynál pedig 192°-ot, akkor látni való, hogy a tű szögtávolsága a toronytól 20°, vagyis a torony 20°-al áll kelet felé a mágnességi meridiántól. Azonban más uton azt találtuk, hogy a torony valóban 12°-al keletre fekszik a csillagászati meridiántól s igy az eltérése a mágnességi meridiánnak lesz a csillagászatitól annyi, mint 192 - 172 - 12 = 8°, még pedig É-tól Ny-felé. Ezen meghatározásoknál azonban nem elégszünk meg egész fokokkal, sőt még ivpercekkel sem, hanem ezeknek is tizedrészeit határozzuk meg a legnagyobb pontossággal.
