Ftálsavak
Ftálsavak (Phtalsavak) vagy benzoldikárbonsavak; a benzolból e kétalju savak ugy származnak, ha 2 hidrogént 2 karboxilcsoporttal (COOH) helyettesítünk, tehát képletük C6H4. COOH
| COOH |
Mint valamennyi benzolszármazéknál, amelyekben két gyök a helyettesítő, itt is 3 izomervegyület lehetséges. E savak az orto vagy a közönséges, az izo és a tereftálsav.
Ortoftálsav C6H4(COOH)2 (1, 2). Képződik a naftalin és több származékának, ugyszintén az alizarin salétromsavval való oxidációjakor. Többnyire naftalintetrakloridból C10H8Cl4 salétromsavval való oxidációkor kapják. Szintelen, fényes kristálykákból áll, amelyek forró vizben, borszeszben és éterben könnyen oldhatók. Hevítve 184°-on megolvadnak, erősebb hevítéskor vizet veszít és ftálsavanhidriddé C6H4(CO)2O alakul. Ez utóbb említett vegyület hosszu tüalaku kristályokban kristályosodik. O. p. 128°, f. p. 277°. A ftálsavat benzoesav készítéséhez, továbbá a ftáleinek előállítására használják.
Izoftálsav C6H4(COOH)2 (1, 3). Az izoxilolból krómsavval való oxidációjakor képződik, ugyszinte, ha kolofoniumot salétromsavval oxidálunk. Szintelen tüalaku kristályokból áll, hideg vizben alig (7800 sr.), forróban inkább oldódik. Erősebb hevítéskor megolvad és változatlanul szublimál. Báriumsója vizben igen könnyen oldódik, mig az orto- és tereftálsav báriumsói vizben csaknem oldhatatlanok.
Tereftálsav C6H4(COOH)2 (1, 4). Először a terpentinolajnak salétromsavval való oxidációjakor kapták, képződik továbbá paraxilolból is. Többnyire a tömény illó olajából (cimol és kuminol elegye) kapják azt krómsavval oxidálva. Fehér por, vizben, borszeszben és éterben ugyszólván oldhatatlan, a hevítéskor felszállad, anélkül hogy megolvadna.
