Gera,
Gera, 1. jobboldali mellékvize az unstrutnak Thüringiában; a Wilde és Weisse G. összefolyásából keletkezik s Erfurt alatt szétágazik. - 2. Fő- és székvárosa az ifjabb ágbeli Reuss hercegségnek, a Fehér-Elster völgyében, több vasuti vonal találkozásánál, (1890) 39 670, (1892) 41 878 lak., jelentékeny iparral (a gyárak száma 190, a munkásoké 10 875), az egyes iparágak közt a jelentékenyebbek: posztó-, kammgarn-, szőnyegszövés és festés, vasöntés, üstkészítés, gép- és sörgyártás. Az olaj-, spiritusz- és festékárukkal való kereskedés élénk. A jelentékenyebb épületek: a Szt. Jánosról és a Szt. Háromságról elnevezett templom, a hercegi kastély, a városháza a régi portáléval és Németországnak legrégibb bormérésével, a hercegi szinház és a postaépület. Posthumus Henrik hercegnek a város hálából emlékszobrot állított. Közelében van Osterstein kastély jelentékeny könyvtárral (30 000 kötet), fegyverrégiség-, természetrajzi és műkincsgyüjteménynyel, továbbá Langenberg község hidegvizgyógyintézettel. G. 1224. már urbs volt. 1303. Reuss Henrik birtokába került. 1450. Podiebrad hadai, 1639. a svédek csaknem egészen földulták.
