Jeux floraux
Jeux floraux (ejtsd: zsö floró) a. m. virágjátékok. Igy nevezték azokat a Toulouseban minden év május 1. tartott költői versenyeket, amelyeken a győzteseknek pályadijul nemes ércbe vésett virágokat (az első dij egy aranyba vert ibolya volt) nyujtottak át. Az első ilyen verseny idejét 1324 máj. 1-re teszik. 1487 táján a J. társasága és a versenyjátékok hanyatlásnak indultak és állítólag csak egy nemes leány: Clémence Isaure buzgó fáradozásának köszönheti, hogy a J.-kat tovább is fenn lehetett tartani. E nő állítólag nemcsak hogy nagyobbította a dijak összegét és számát, hanem végrendeletileg is nagyobb összeget hagyott arra a célra, hogy a J. intézménye tovább is virágozhassék. XIV. Lajos korában (1659) a társaságot Académie des jeux floraux-vá alakították át s a dijak számát fölemelték. Az akadémia egy a királytól kinevezett kancellárból, 35 mainteneurből (birák) és 20 maîtresből (mesterek) állott. 1790-ben a társaságot elnyomták, de 1806. Napoleon ismét életbe léptette a J.-kat, melyek mai napig is fennállanak. Ujabban a J. voltak a csirái annak a mozgalomnak, amely a provençal nyelvnek irodalmi nyelvvé emelése érdekében (l. Félibre) indult meg. 1696 óta a J.-kon dijat nyert költeményeket Recueil de l'Académie des Jeux floreaux c. alatt adják ki.
