Megbizás nélküli ügyvitel
Megbizás nélküli ügyvitel (negotiorum gestio). Aki másnak ügyében annak megbizása s hivatali kötelessége nélkül eljár, az illetőnek (az u. n. negotiorum dominusnak) szándékosan v. gondatlanság által okozott károkért felelős. Csak szándék és vastag gondatlanságért (culpa lata) felel a megbiás nélküli ügyvivő (negotiorum gestor) akkor, ha a dominus ügyében abból a célból avatkozott, hogy tőle az őt személyében v. vagyonában fenyegető veszélyt elhárítsa. A M.-ből származó kölcsönös jogok és kötelességek a megbizá (l. o.) mintájára rendezvék. Az ügyvivő azonban tiltott cselekményért való felelősség kivételével, csak annyiban, amennyiben a M.-ból gazdagodott. Az ügyvivő kiadásainak megtérítését a tulajdonostól, épp ugy mint a megbizott, követelheti, de csak akkor, ha feltehető, hogy a tényállás kellő ismerete mellett eljárását a tulajdonos helyeselte volna, ellenkező esetben csak annyiban, amennyiben a tulajdonos jogtalanul gazdagodnék. Vannak viszont esetek, melyekben az ügyvivő kiadásainak megtérítését akkor is követelheti, ha a tulajdonosnak egyenes tilalma ellenére járt el, jelesül, ha a tulajdonos helyett oly valamit teljesített, aminek teljesítésére a tulajdonos törvényesen kötelezve van s beavatkozása nélkül a teljesítés kellően meg nem történt volna. A M.-re vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók arra, aki másnak ügyét abban a tévedésben végezte, hogy az saját ügye, s arra, aki másnak ügyében szándékosan jogtalanul, mint saját ügyében járt el. Az előbbi esetben mindkét részről ugy a tulajdonos, mint az ügyvivő részéről csak gazdagodási keresetnek van helye. A másik esetben az ügyvivőt tiltott cselekményekért való felelősség terheli. A M.-ből származó kereset az «actio negotiorum gestorum», amely ugy mint a megbizásból származó kereset «directa» (a dominus keresete az ügyvivő ellen) v. «contraria» (az ügyvivőnek keresete a dominus ellen).
