Nemesi próba
Nemesi próba v. őspróba, voltaképen a nemesi születésnek bizonyítása, a nemesi oklevél előmutatása, vagy tényleg gyakorolt előjogok vagy kiváltságok bizonyítása által. Rendesen a leszármazási (filiatio) próbánál fordul elő, midőn az a cél, hogy az illető, kinek nemessége bizonyítandó, közvetetlen és törvényes leszármazottja bizonyos számu nemes ősöknek. Ez utóbbi olyformán történik, hogy az apa és anya midkét ágból két, a nagyszülők mindkét ából négy, a szépapák, szépanyák nyolc őst alkotnak s igy tovább. A próba két részből áll: a filiáció, vagyis az egyenes törvényes leszármazás bizonyítása és a nemesi címer-approbáció, azaz annak igazolása, hogy a legvégső ősök nemes születésüek voltak, s hogy a kimutatott címerek valósággal az illető családok címerei. Ausztria-Magyarországban jelenleg a N. letevése a következő esetekben kivántatik: a maltai (johannita) vagy német lovagrendbe, a bécsi, prágai, mariaschuli (brünni), innsbrucki és grazi hölgyalapítványi intézetekbe való fölvételnél, a kamarás, nemesapródi, csillagkeresztesi méltóság és az udvarképesség elnyerésénél és régebben a Szt. István-rend adományozásánál. Az őspróbák letételére nézve Mária Terézia 1766 máj. 21-iki rendelete ma is, csekély kivétellel, irányadó.
