Nevezetlen társaság
Nevezetlen társaság (csendes vagy titkos társaság), a német és az osztrák kereskedelmi törvények olyan nem szoros értelemben vett kereskedelmi társaság, melynek sem közös cége, sem társasági vagyona nincsen, a cégjegyzékbe mint társaság be nem jegyezhető s harmadik személyekkel szemben minden ügyletből kifolyólag az tekintetik kötelezettnek és jogostíottnak, akinek neve v. cége alatt az illető ügylet köttetett. A francia kereskedelmi törvény az Association en participation név alatt részint az alkalmi egyesüléseket, részint a N.-okat érti. A magyar kereskedelmi törvény a kereskedelmi társaságok (l. o.) fajtáit kimerítően sorolja fel (1875. XXXVII. 61. §) s e szerint a törvényben felemlített négyfélén kivül más kereskedelmi egyesülés Magyarországon nem tekinthető kereskedelmi társaságnak, azaz minden ilyen társulás magánjogi elbirálás alá esnék. Minthogy azonban a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó határozatok (1875. XXXVII. 258-264. §§) szerint a N. által kötött ügyletek is a kereskedelmi törvény rendelkezései alapján birálandók el: ennélfogva a N. harmadik személyek irányában mégis kereskedelmi társaságnak tekinthető s csupán csak a társasági tagok szerződését lehet magánjogi kölcsönszerződésnek minősíteni. Ez idő szerint hazánkban tényleg vannak N.-ok, amelyeknek nevezetlen vagy csendes tagjai harmadik személyek irányában nem taroznak felelősséggel, az üzlet folytatásához meghatározott tőkével járulnak hozzá s ennek arányában részesednek a jövedelemből: a társaság azonban kifelé mint egyes cég szerepel. V. ö. Nagy Ferenc, Keresk. jog (L., 203-205. old.).
