Zoárd
Zoárd (Szoárd, Zuárd), Hüleknek, Álmos vezér sógorának (más felfogás szerint Álmos felesége Emese bátyjának) fia és Kadocsának testvére volt (Névtelen Jegyző, 7. fej.), de nem tartozott a fővezérek közé. Árpád Z.-ot és Kadocsát Hubával együtt küldte a nagy-morvák ellen való hadjáratra (l. Huba). A három vezér, Vajtát is maguk mellé véve, utóbb Glád ellen harcolt; a Temes folyón való átkelésnél (Névtelen, 44. fej. szerint), Z. rendelkezett Kadocsával s parancsához képest a sereg két hadtestben kelt át a folyón, melynek tulsó partján győzelmet aratott és Gládot mindenütt maga előtt űzve, a Dunáig hódoltatott. Z.-nak és Kadocsának Árpád megengedvén, hogy Görögországba is becsapjanak, a testvérek egész seregestül felemelt címeres (!) zászlaikkal áthajózának a Dunán, Filippopoliszig és Durrazóig portyáztak, sőt Z. meg is telepedett azon a vidéken, odavaló nőt vett feleségül s ott is halt meg. Népe még ezután sem térvén haza Magyarországba, e miatt őket a görögök is, magyarok is gúnynevekkel illették és csába, stoba vagy ostoba magyaroknak nevezték őket (Névtelen 45. fej.). Igy nem lehet tudni, a magyarországi Szoard-nemzetséget (l. o.) szabad-e ettől a Z.-tól származtatni; Kézia azt az Árpád-korabeli Lehel vezértől származtatja.
