kocsma
kocsma – ‘italmérés’. Származéka: kocsmázik.
Szláv eredetű: szerb-horvát, szlovén, szlovák krčma; ezek eredete tisztázatlan. Az átadó nyelv nem határozható meg. A szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő magánhangzó oldotta, így jött létre a ma már kissé régies korcsma alak; a r kiejtésével keletkezett a ~. Ezek viszonya olyan, mint a görcs–göcs szópár tagjaié. Lásd még kocsmáros.
