Bártfai (Paczona) Antal,
Bártfai (Paczona) Antal,
az orsz. szinész-egyesület titkára, született 1852. márcz. 23. Rácz-Almáson, Fehérmegyében; gymnasiumi tanulmányait Budapesten végezte; honnan mint 16 éves fiu a színi pályára lépett Budán, Molnár György társulatánál; később vidékre kerülvén, több költeménye jelent meg (1870–80.) a vidéki lapokban saját neve alatt és Antonius álnévvel. 1880-ban színigazgató lett; fél év mulva azonban a színészetről végkép lemondván, a pénzügyminisztériumba lépett be mint hivatalnok.
Mint szinész irta: A bakonyi kondás, A falu rossza családja, A gyujtogató, Csecse Panna és Senki fia népszínműveket; továbbá az Angyalcsináló színművet; Orosz-török háboru és a Tündéröv czímű látványosságokat, mely művei a vidéken mind előadattak, némelyike a budai szinkörben is. Hivatalnok korában több költeménye jelent meg a Budapest napilapban, egy-kettő az Országvilágban és egy hosszabb népies elbeszélése a Képes Családi Lapokban. Színművészeti czikkeit a Szinpad, Szinészeti Közlöny és 1883. decz. óta a Szinészek Lapja közölték.
Munkája: Reformjavaslat a magyar vidéki szinészet rendezéséhez. Budapest, 1886.
A szinészek Naptára s Évkönyve cz. művet szerkeszti 1886. óta és 1888. jan. 1. megindította a Kaczagó Thalia cz. képes szinművészeti élczlapot, mely fél év mulva megszünt. Legujabban a Kassai Szemle (1890. 9. sz.) közölt Utolsó Claudius cz. tragédiájából mutatványt.
M. Könyvészet 1886. és önéletr. adatok.
