Löherer Andor,
Löherer Andor,
magánzó, s nemzetgazdasági író, L. Mihály és Barthos Serafin fia, szül. 1846. febr. 14. Pesten; tanulmányait Sátoralja-Ujhelyben, a kassai katonai nevelőintézetben és a haimburgi katonai iskolában végezte. Súlyos betegsége miatt a katonai szolgálattól felmentetvén, elbocsáttatott, mire a reáliskolát 1864–65-ben Kassán járta s a VI. osztályt 1866-ban Pesten bevégezte; azután a József-műegyetem hallgatója volt. 1870-ben a keszthelyi felsőbb gazdasági intézetet látogatta és József főherczeg kis-jenői uradalmában mint segéd lépett szolgálatba. 1871–1872-ben Károlyi Alajos gróf stomfai (Pozsonym.) uradalmában működött. 1872–1882-ig atyja birtokának kezelése végett Nagy-Géresen (Zemplénm.) gazdálkodott; egyszersmind a zemplénmegyei gazdasági egyesület titkári teendőit 1876–78-ig és 1880–91-ig vitte; 1882-ben a pénztárnoki teendőket is elvállalta s Sátoralja-Ujhelybe költözött; 1881–83-ig egyúttal a bodrogközi tiszaszabályozási társulat igazgató főfelügyelője volt. 1875. és 1877-ben a lótenyésztésért I. osztályú állami és gazdasági egyleti oklevelet nyert és 1877-ben a sátoralja-ujhelyi gazdasági kiállítást rendezte. 1880–83-ban a bodrogközi Tiszaszabályozás főfelügyelője volt. 1884. Zemplén vármegye orvos-gyógyszerészegyesülete tiszteletbeli tagjává, 1886. a zemplén-vármegyei kórház választmányi tagjává választotta. 1888-ban a vármegyei árvízkárosultak segélyző bizottságának elnöke volt Bodrogközön. 1890-ben Bodrog-Szerdahelyen egy 50 holdas homoki szőlőtelepet létesített részvényekre. 1891-ben Budapestre téve át lakását, a Magyar Föld cz. napilapot mint társtulajdonos szerkesztette (márcz. 19-től okt. 15-ig). 1892. az országos m. gazdasági egyesület az országos törzskönyvelő bizottság tagjává választotta a lótenyésztési szakosztályból. 1893–97-ig a magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankjának becslője, 1894–99-ig az országos m. gazdasági egyesület könyvkiadó vállalatának szerkesztője, 1897-ben az országos nemzeti szövetség munkásügyi osztályának elnöke volt. 1894-ben Löcherer nevét Löhererre változtatta. Jelenleg különösen a statisztika, köz- és nemzetgazdaság tudományokkal foglalkozik.
Mezőgazdasági czikkeket írt a Mezőgazdasági Érdekeinkbe, a Gyakorlati Mezőgazdába, a Gazdasági Lapokba sat., a P. Naplóba (1873–76) a katasterről, az Egyetértésbe (1885) az országos kiállítás bizottságának juhkiállításáról.
Czikkei a Budapesti Hirlapban (1897. 344. sz. Drákói törvényjavaslat); a Reggeli Ujságban (1899. 4. sz. A ruténekért); a Köztelekben (1899. 28. sz. A középeurópai vámunió, 1900. 26., 27. sz. Hússzállítás külföldre); a Hazánkban (1898. 86., 88., 89. sz. A magyar paraszt socialismus, 1899. 233. sz. Beksics támadása a birtokrend ellen, 1900. 71. sz. A tőzsde reformja, 182. sz. Anglia közgazdasága 1899-ben, 186. sat. sz. Ausztria és Magyarország kereskedelme Romániával, kilencz czikk, 196. sz. Ausztria és Magyarország kereskedelme Kinával, 212., 213., 235., 236. Az őrlési forgalom feltámasztása, 218. sz. A pénzkrízis, 221. sz. Francziaország és Amerika vámegyessége, 224. sz. A német birodalom vámszerződései, 233. sz. Fékevesztett börze, 237. sz. A gazdák és a Tisza-javaslat); az Agrár-Albumban (1899. Állat- és húsértékesítésünk ügye.)
Munkái:
1. Gazdasági válság és a búza árhanyatlása Magyarországon. Okai, eredményei és orvosszerei. Közgazdasági tanulmány. Bpest, 1896.
2. Az országos nemzeti szövetség javaslata a mezőgazdasági munkásügy rendezésére és a forradalmi, a személy- és vagyonbiztonságot fenyegető socialismus meggátlására. U. ott, 1897.
3. Budapest székesfőváros élelmezésének rendezése. U. ott, 1898. (Kőnyomat.)
4. Zebegény, hontmegyei község parasztgazdáinak monographiája. U. ott, 1899.
Szerkesztette a Zalamegyei gazdasági egyesület Értesítőjét 1880-tól 1891-ig (melyben több czikke van.)
Kéziratban: A nyári istállózásról cz. munka; Németország és Ausztria közgazdasági viszonyai; Németország áruforgalmának táblázatos kimutatása, összehasonlítva a többi országokkal; A czukorkérdés; A nemzetközi pénzpiacz helyzete, arany valuta; Világ-búza forgalma 1886-tól 1898-ig; A gazdasági becsléstan tervezete; Elevátor országos hálózat.
Jegyei: -er-, r. sat. (A Gazdasági Lapokban és a P. Napló gazdasági rovatában.)
M. Könyvészet 1897. és önéletrajzi adatok.
