A XVII. század közepén tünik fel a család, a midőn Forray János az erdélyi fejedelem Rákóczy György alatt szolgált mint hadnagy, és 1658-ban Arad vára alatt esett el .
Ugyancsak a XVII. században Borsod megyében találunk Forray családot, midőn 1675-ben mart. 9-én Forray János egyike volt azoknak, kiket a vármegye ünnepélyes követségben küldött az Emőd helységnél táborozott cs. kir. hadsereghez .
A XVII. század végén élt Forray András, ki nejével Sárközy Zsuzsannával a következő nemzékrendet terjeszté le:
Forray I. András (Sárközy Zsuzsa); Márton (Szeredy Klára); II. András 1777. Arad v. alisp. Erdélyi kir. tanácsos. (Csatári Nagy Teréz); Ignácz báró kir. udvarnok. (Jamniki Johny Anna); Báró III. András szül. 1780. † 1830. Csanádi főispán. (Gr. Brunswick Julia); Julia csillagker. hölgy. (Gr. Nádasdy Leopold); Iván gróf cs. kir. kam. † 1852.
I. Andrásnak Sárközy Zsuzsannától fia Márton Szeredy Klárával nemzé II. Andrást, ki Arad vármegyének 1751-ben jegyzője és országgyülési követe, 1767–1777-ben alispánja , utóbb erdélyi kir. tanácsos, és sz. István-rend kis-keresztese volt. Csatári Nagy Teréztől fia
Ignácz előbb Fejér megyei alispán , utóbb kir. udvarnok, és 1790-ben báróságra emeltetett . Nejétől jamniki Johny Annától fia
III. András Soborsinban született 1780-ki nov. 17-én. Nőül vette 1805-ki mart. 19-én korompai gróf Brunswick Juliát, (gr. Brunswick József később országbiró leányát); – 1807-ben cs. kir. kamarás, és királyi biztos Eszék, Szent-György és Zombor városok ügyeiben; 1824-ben Krassó vármegye főispáni helyettese, hová 1825-ben iktattatott be; 1829-ben Csanád vármegye főispánjául neveztetett ki. Meghalt 1830-ki aug. 10-én . Gyermekei:
Julia grófnő csillagkeresztes és palota-hölgy, gróf Nádasdy Leopold neje; egyike szellemdús és irodalom s jótékony intézeteket pártoló legjelesb delnőinknek.
Iván gróf, cs. kir. kamarás, 20 éves korában Szerém vármegye főjegyzője és követe a horvátországi tartományi gyülésen. Meghalt 1852-ben, kora 33-dik évében, s családja férfi-ágát sírba vivé. Fényes és méltó emlékeül jeles utazásainak naplójával nagyszerü Disz-Albumképen – mely most van sajtó alatt – lelkes anyja gróf Brunswick Julia ajándékozza meg nemsokára irodalmunkat.
A család czimere – mint itt a metszvény ábrázolja – a paizs vörös mezejében zöld téren hátulsó lábaikon két szemközt álló grif, első lábaikkal arany buzogányt tartva. A paizs fölött három koronás sisak van, a középsőből két kiterjesztett sas-szárny hegyével fölfelé egy kivont kard áll, a másik két sisakból egy-egy grif emelkedik ki, első lábaikkal a sas-szárnyakat érintve. A paizst telamonok gyanánt két ágaskodó ló veszi közbe.
A család legszebb uradalmai Arad megyében fekszenek, ugyanott fekszik a megye szélén Soborsin mezőváros is, melyről a család előnevét irá, s melyben szép kastélya gyönyörű kilátással néz a Maroson át Krassóba.