VIII. SZÍN.
Veled vívok csak, mert jobban gyülöllek.
A szószegőnél.
Egyformán vagyunk.
Nem iszonyodom a kigyótul úgy, mint
Híred-nevedtől. Vesd meg lábadat!
Haljon meg a másik rabszolgájaként,
Ki előbb mozdul el helyérül; aztán
Itéljék őt el az istenek.
Ha én futok, |
Nehány órája, hogy |
S tevém, mi tetszett; e vér nem enyém,
Mely engem álarczoz… Hogy bosszut állj,
feszítsd meg minden erőd!
Hektor lehetsz, |
Mégsem menekszel innen! | (Vívnak.) |
Túlzott |
E megvetendő segítségteket.
(El mindnyájan harczolva s Marciustól üzetve.) |