Ludovika-akadémia
Ludovika-akadémia (előbbi nevén Ludoviceum), honvédtisztképző katonai iskola, melynek rendeltetése, hogy abban a hadköteles korba még be nem lépett (14-17 éves) önkéntesen jelentkező ifjak tényleges állományu tisztekké kiképeztessenek és hogy továbbá ténylegesen szolgáló honvédtisztek a hadtudományoknak a felsőbb fokozatu szolgálattételnél igényelt ágaiban magukat tovább képezhessék. E kétféle rendeltetésnek megfelelően a L.-ban két tanfolyam van: a tisztképző és a felsőbb (tiszti) tanfolyam. A tisztképző tanfolyamnak 4 évfolyama van; évente 90 növendéket vesznek fel, ezek közül 34-et magánalapítványok kamataiból látnak el; 10-et az állam költségén képezik ki; 23 növendéket egész fizetéses (600 frt), 23-at pedig félfizetéses (300 frt) helyre vesznek fel. A tanfolyamot kellő eredménynyel végzett növendékek a magyar királyi honvédséghez hadapródoknak soroztatnak be és csakis igen kitünő növendékek neveztetnek ki már besorozásukkor hadnagyokká.
A L. fölállítását az 1808-ik évi országgyülés mondta ki. Nevét Mária Ludovikáról, I. Ferenc magyar király harmadik nejétől nyerte, aki koronázási tiszteletdíjából 50 000 forintot ajánlott föl építésére. Közadakozás útján s egyes hazafiak alapítványából (ilyen Buttler János gróf 126 000 forintos alapítványa) tekintélyes összeg gyülvén össze, József nádor 1831-ben tette le az épület alapkövét. A kormány mindent elkövetett arra nézve, hogy létrejöttét megakadályozza, s az összegyült összeget más célokra fordítá. Az 1832-36. országgyülés nem engedte meg, hogy a tanítás nyelve a magyar legyen; ugyanez ismétlődött a forradalom után következett időkben. Mostani szevezetét az 1872. XVI. t. c. adta meg s ez új formában, mint magyar királyi honvédségi L., 1872 nov. 21-én nyilt meg. V. ö. Láner Gy., A m. k. honvédségi L., különösen annak tényleges állománybeli tisztképző tanfolyama (Budapest 1888); Szilágyi S., Rajzok a forradalom utáni időkből. Az első magyar katonai intézet (u. o. 1876).
