Sás
Sás (növ., Carex L.), a róla nevezett növénycsalád füve; számos faja csomótlan szár s háromszorosan rendezett levelek által tünik ki, amelyek a velős szárat vékony héju vagy hálószerü rostos hüvelylyel veszik körül. Virágjuk egy-, ritkán kétlaki. Gyümölcse 3-élü, a tömlő által körülvett makkocska. A sás leginkább nedves, posványos talajon, tavak, folyók s mocsárok szélein tenyészik s rossz, savanyu, sőt sebző-szélü takarmányfüvet szolgáltat, p. a hegyes sás (C. acuta L.). Ige tartozik a homoki sás C. arenaria L., Baumgarten szerint sás-perje), mely különösen homokos parton Németországban nagy mennyiségben terem. Tarackja, melyben gyenge terpentinolajszagu s mézganemü maró anyag, gyánta, keményítő és kevés éteres olaj van, rhizoma vagy radix caricis néven izzasztó és vértisztító volt. A sás különösen a hidegebb mérsékelt s a hideg égöv alatt honos; nálunk mintegy 80-90 faja terem. Legjellemzőbb köztük a sudársád v. zsombéksás (C. stricta L.), amely mocsarainkból egymástól független vakondokturásszerü, sőt gólyafészekszerü, magastövü bokrokban (zsombék) emelkedik ki. A rókasás (C. vulpina L.) raja nedvesedő réteinken az édes füvek közt fészkel (kasza-bántóka). A C. brizoides L.-t hazánk délkeleti hegyvidékén lakói derékalj-töltelékül használják. A sás egyik algénuszát (C. pyrenaica Wahl. és rokonait) Heuffel Dornera, a kétlaki sásokat pedig Maukschia néven különböztette meg.
