Szilézia (Schlesien), egykori hercegség, amely politikailag Osztrák- és Porosz-Sz.-ra van fölosztva.
I. Osztrák-Sz., hercegség, a bécsi birodalmi tanácsban képviselt tartományok egyike, 5147 km2 területtel. Két különböző nagyságu területből áll, amelyeket egymástól morva terület választ el. A Ny-i nagyobb a Szudeták, a K-i kisebb a Kárpátok hegyrendszeréhez tartozik. A Szudetákból Sz.-.ba benyulnak a Glatzi-hegyvidék és a Morva-lejtők ágai. Az előbbi a Löwenkuppéban (1035 m.) és a Rösselbergben (844 m.) kulminál; ez utóbbiban a morva határon van az Altvater, Köpernikschein és Hockschar. Az Altvaterből kiágazik ÉK. felé a Bielakamm, amelyhez csatlakozik a Hirschbadkamm. Az Odera és Oppa felé a hegyek gyorsan alacsonyodnak. A Sz.-i Kárpátok a Beszkidek ágai. Legmagasabb csúcsuk a Lissa-Hora (1320 m.); alacsonyabb csúcsok a Travno, Ropiza és Barania. A legfontosabb hágók a Spornhauer-hágó a Glatzi-hegyekben és a Jablonkai a Kárpátokban. A hercegség É-i része dombos vidék. Összes folyóvizei a Keleti-tenger vidékéhez tartoznak. A Morvaországból jövő Odera fölveszi balról az Oppát a Mohrával, továbbá a hercegségen kívűl a Hotzenplotzot és Bielát, jobbról az Ostravicát és Olsát. A Visztula Sz. földjén ered és a Bialával erősbül. Legismertebb ásványvizforrás a Karlsbrunn. Az éghajlat hideg és zord. Troppau évi középhőmérséklete: 8,8o, Teschené 8o; az előbbienk évi esőmennyisége 52 cm., az utóbbié 73 cm. A hercegség földjének 49,6 %-a szántóföld, 5,8 %-a rét, 1,3 %-a kert, 6,4 %-a legelő és 33,8 %-a erdő. A földmívelés a hegyes vidékeken nem jövedelmez jól; itt tehát sok lent termelnek; a mélyebben fekvő, sík vidékek azonban termékenyek. Az 1882-91-iki időközben az évi átlagos termés volt 190,798 h. búza, 598,306 hl. rozs, 433,412 hl. árpa, 1.139,981 hl. zab, 49,289 hl. hüvelyes, 3.139,495 hl. burgonya, 82,198 t.- cukorrépa és 185,611 t. széna. A házi állatok száma 1890-ben: 27,453 ló, 184,287 szarvasmarha, 21,447 kecske, 17,450 juh, 78,333 sertés és 17,749 méhkas; ezenkivül jelentékeny a lúd- és galambtenyésztés, a vadászat és halászat is. A bányászat ágai: a szén- (Lengyel-Ostau, Hruschau, Prckos, Orlau stb.), a vasérc- (Ustron és Ludwigsthal) és gipszbányászat; a széntermelés volt 1892-ben: 3.693,541 t. és a vasércé 4518 t. De Sz.-ban sok magyar és stíriai vasércet is dolgoznak föl.
A lakosok száma 1827. még csak 396,925 volt, 1890. pedig 605,649 (288,908 férfi és 316,741 nő), 1 km2-re 118. E lakosság vallás szerint a következőképen oszlott meg: 510,765 (84,4%) r. kat., 84,359 (13,9%) ágostai hitvallásu és 10,042 (1,6 %) izraelita; nemzetiség szerint volt: 281,555 (47,8 %) német, 129,814 (22 %) cseh és 178,114 (30,2%) lengyel; foglalkozás szerint igy oszlott meg: 249,788 mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozó, 255,114 iparos, 40,341 kereksedő vagy forgalmi intézetnél alkalmazott, 60,406 tisztviselő és értelmiséghez tartozó. 1892. a házasságkötések száma 4690, a születéseké 22,762 és a halálozásoké 17,142. A szénbőség az ipart nagyon előmozdítja. Legvirágzóbb a vas-, posztó- és vászonipar. Vasárukat szolgáltat Baska, Ustron, Karlshütte Friedeck mellett, Würbenthal és Klein-mohrau; posztót és gyapjuárukat Bielitz, Troppau, Jägerndorf és Teschen; vásznat Freiwaldau, Zuckmantel, Würbenthal, Engelsberg, Freudenthal; továbbá pamutárukat Friedeck és környéke; bőrt és kocsikat Troppau és Bielitz. Répacukrot 10 gyárban (1892-ben 21,160 t.), spirituszt 87 szeszégetőben, és sört 42 gyárban állítanak elő; van kémiai és kőedényipara is. A kereskedés élénk; különösen a tranzitóforgalom. Vasútjainak hossza 457 km., hajózható útjainak 27 km.
Sz. 1783-1849. Morvaországgal alkotott egy közigazgatási területet, amikor is különválasztották. Alkotmánya az 1861 febr. 26-iki szabályzaton alapszik. Tartománygyülése 31 tagból áll; ezek: a boroszlói püspök, 9 nagybirtokossági, 10 városi, 2 kereskedelmi és iparkamarai, 9 községi képviselő. A legfőbb közigazgatási hatósága a tartományi kormány Troppauban, amelynek élén a tartományi elnök áll; alája van rendelve a troppaui, bielitzi s friedecki polgármesteri hivatal és a 7 kerületi kapitányság; ezek:
A ker. kapitányság neve | Területe km2-ben | Lakói száma | Járások száma |
A felsőbb igazságügyi hatóság a brünni főtörvényszék; első folyamodásu biróságok a troppaui és tescheni törvényszék, 2 városi és 22 vidéki járásbiróság. A legfőbb pénzügyi hatóság a troppaui pénzügyigazgatóság, amelynek alá van rendelve 5 fő- és 15 mellékvámhivatal meg 22 adóhivatal. Az oktatásügy szolgálatában (1892) áll 5 gimnázium, 4 reáliskola, 3 tanító- és 2 tanítónőképző, 5 alsó foku kereskedelmi iskola, 1 állami ipariskola, 14 alsó foku ipariskola, 1 közép- és 3 alsó mezőgazdasági iskola, 213 német, 116 cseh, 131 lengyel és 25 több nyelvü népiskola és 9 polgári iskola.
II. Porosz-Sz., a porosz királyság egyik tartománya, Brandenburg, Posen, Orosz-Lengyelország, Osztrák-Sz., Morva-, Cseh- és Szászország közt, 40,307 km2 területtel. Az Odera völgye egy magsabb és egy alacsonyabban fekvő részre osztja. Amaz a cseh határon elhúzódó Szudetákra támaszkodik, amelyeknek érszei az Iser-, a Luzsicai- és az Óriás-hegység. Ez utóbbinak legmagasabb csúcsához a Schneekoppéhoz csatlakozik a Sz. területén elvonuló Eulen- és a DK-nek, a határon elhúzódó Adler-hegység. Ez utóbbit egy keresztlánc, a Nagy-Schneebergben kulmináló Glatzi-hegység a tulajdonképeni Szudetákkal köti össze. Ez utóbbiakból ágazik ki Sz.-ba Görlitznél a Königshain, Bunzlau és Liegnitz közt a Gröditzbergben (407 m.) végződő Katzbach-lánc, Schweidnitztől K-re a Zobtenbert (718 m.) és az Altvaterből az ÉNy-nak vonuló Reichenstein. Az Odera jobb partján a hegyek alacsonyabbak; itt van az Odera és Malapane közt a körülbelül 300 m. magasságu Oberschlesisches Steinkohlengebirge, amely a 430 m. magas Sankt-Annabergben kulminál. A Malapane jobb partján vonul el a Sz.-i Jura; ennek ÉNy-i folytatása az Odera és Bartsch között a Katzengebirge (Weinberg 310 m.).
Vizei. A tartomány legnagyobb része az Odera, kisebb része az Elbe és Visztula vizkörnyékéhez tartozik. Az Odera fölveszi jobbról az Olsát, Malapanát, Stobert és Bartschot, balról az Oppát, Zinnát, glatzi Neissét, Katzbachot és a tartományon kivül a Bobert és luzsicai Neissét. A Visztulába ömlikk a Gostine és Przemsza; az Elbébe az Elster. Az egyedüli hajózható csatorna a Klodnitz-csatorna. Nagyobb tava Posen határán a Schlawersee, amely 11 km. hosszu és 2,7 km. széles. 16 ásványvizforrása közül a leghasználtabb a Warm- és Salzbrunn. Az éghajlat a magasabb helyeken zord, az alacsonyabbakon enyhébb. Boroszlónak az évi középhőmérséklete: 8°; a téi három hónapban pedig átlag a hőmérő 0° alatt marad; ugyanott az évi esőmennyiség 53, ellenben Beuthenben 69 cm. Az egész területből esik a szántóföldekre és kertekre 2.246,626, rétekre 347,529, legelőkre 61,671, erdőkre 1.161,366 ha., míg a többi terméketlen; körülbelül egyharmada nagybirtok. Legtermékenyebb részei az Odera völgye, a hirschbergi és landeshuti völgyek és Glatz grófság. 1894-ben 604,216 ha.-on termett 693,198 t. rozs, 355,352 ha.-on 296,563 t. zab, 327,371 ha.-on 3.089,117 t. burgonya, 215,498 ha.-on 296,563 t. búza és 157,655 ha.-on 206,178 t. árpa. Az állattenyésztés nagyon virágzó; 1892. volt 296, 725 ló, 1.457,176 szarvasmarha, 657,271 juh, 658,702 sertés, 206,268 kecske és 126,674 méhkas. A szén- és ércbányászat nagyon jelentékeny; a felső-Sz.-i széntelep egész Németországban a leggazdagabb; vasércet nagy mennyiségben bányásznak Tarnowitz és Beuthen járásokban; Tarnowitz körül vannak a legjelentékenyebb cinktelepek, ólomércbányák is. Waldenburg környékén rezet is bányásznak. Egyéb ásványországi termékek hegyi kristály, szerpentin, ametiszt, topáz, különböző hasznos követ (márvány-, homokkő stb.) A lakosok száma 1895-ben 4.415,309. Az 1890-iki 4.224,458 lakos közül volt 2.247,890 kat., 1.921,216 evangelikus, 5886 egyéb keresztény, 1256 disszidens és 48,003 izraelita. Anyanyelvre nézve pedig a németeken kívűl volt 973,586 lengyel és maszuriai, 68,797 cseh és 26,299 vend. A legvirágzóbb a fém- és gépipar, amely főképen Boroszló, Liegnitz, Grünberg, Görlitz, Sprottau, Glogau, Schweidnitz (nagy óraipar), Oppeln és Ratibor járásokban mintegy 40,000 embert, a kémiai ipar 7000 embert foglalkoztat. Nagyon jelentékeny a szövőipar, a lenfonás és szövés a legnagyobb az egész birodalomban; székhelyei: lauban, Hirschberg, Löwenberg, Landeshut, Waldenburg, Glatz, Habelschwerdt járások. A pamutfonás és szövés a sík vidéken, a posztószövés pedig Görlitz, Sagan, Grünberg, Boroszló, Frankenstein és Liegnitz járásokban van elterjedve. Papirosgyárak vannak Hirschberg, Schönau, Waldenburg, bőrgyárak Brieg és Boroszló járásokban. A faipar leginkább a hegységek alsó részeiben virágzik. Az élevezeti és élelmi cikkek előállítása mintegy 68,000 embert foglalkoztat. Számosak a malmok, cukor- (57 gyár), keményítő-, szesz-, sörgyárak (776), kevesebb a likör-, pezsgő- és dohánygyár. A ruházati ipar (1882-ben) 108,580 embert foglalkoztat. Legjelentékenyebb az iparos foglalkozás Boroszlóban (l. o.). A virágzó iparnak élénk kereskedés felel meg; fő kereskedő hely: Boroszló; fő kereskedelmi cikkek: szén, vas, acél, cink, üveg-, agyagáruk, gyapju, vászon, posztó, pamutáruk, bőr- és bőráruk, spiritusz, fa, gabona stb. Az oktatásügyi intézetek közül a legkiválóbb a boroszlói egyetem, rajta kívűl van 37 gimnázium, 9 reálgimnázium, 2 főreáliskola, 2 progimnázium, 4310 nyilvános népiskola és számos szak- és egyéb iskola. Boroszlóban van egy képzőművészeti muzeum és a gazdag Sz.-i tartományi muzeum. A tartomány három kerületre van osztva; ezek: Boroszló (13,480 km2), Liegnitz (13,608 km2) és Oppeln (13,219 km2). Főhelye Boroszló. A mai Porosz-Sz. magában foglalja az egykori porosz-Sz.-i hercegséget, kivéve Schwiebus járást; ellenben hozzá van csatolva Glatz grófság és Neumark néhány kisebb része.