oldal
oldal – ‘testnek, tárgynak, térnek a középvonaltól jobbra, illetve balra eső része’; ‘papírlap, lemez egyik felülete’: a könyv első oldalain; ‘valakinek pártja, érdekköre’: a mi oldalunkon áll, baloldali politikus. Származékai: oldalas, oldalaz, oldalsó, oldalt.
Bizonytalan eredetű szó. Feltehető olda- alapszava ugor örökség lehet: vogul antjel, osztják ante (‘borda’). A ‘borda’ és ‘oldal’ jelentést azonos vagy rokon szóval megnevezni kézenfekvő dolog, így tesz néhány rokonnyelv, valamint a francia is: côte, illetve côté. A szóvégi -l denominális névszóképző, s ahogy a vogul példa mutatja, meglehetett már az ugor korban is. A fenti egyeztetés csak egy ódal alakváltozatra érvényes. Ilyet bőven találunk a régi adatokban, de nem bizonyítható, hogy ez az eredeti. Ha igen, akkor a szóbelseji l inetimologikus járulék, mint a bölcs, bölcső, old szavakban vagy az ács tájnyelvi álcs változatában. Lásd még oldalog.
