kerül
kerül – ‘körüljár’: erdőkerülő; ‘kitérőt tesz’; ‘nem megy a közelébe’: kerülik, mint a bélpoklost; ‘eljut valahová’: bajba kerül; ‘‹valamennyit› fizetni kell érte’: sokba kerül; ‘adódik’; ‘‹meg- igekötővel› megtalálják’: megkerült a tettes. Származékok és kapcsolt szavak: kerülő, kerület, kerülget, (el)kerülhetetlen; kerít, kerítő, kerítés, keríttet; keringő, keringőzik, keringés, keringet, keringél.
A szócsalád ker- töve ősi finnugor örökség: vogul ker- (‘körüljár’), osztják keri (‘megfordul’), finn kierä, észt keer (‘tekergőző’), észt keerima (‘forog’), lapp gierre (‘teker’). Az átvett kere- alapszó igenévszó volt: ‘kerek’, illetve ‘forog, kering’. Lásd még kerek, kerék, keret, kerge, kerget, kert, kertel.
