Szent János III. levele (3Jn)
Szent János III. levele (3Jn)
János magát megint öregnek, presbiternek nevezi. Gájusznak ír, akiről semmit nem tudunk. Az Újszövetségben három Gájusz szerepel: egy macedóniai (ApCsel; 19,29), egy debei (ApCsel 20,4), s egy korintusi (1Kor 1,14; Róm 16,23). De ezek közül egyikkel sem lehet azonosítani. Valószínűleg valamelyik kis-ázsiai egyházközségnek volt a tagja, amelynek már előbb is írt az apostol levelet (talán a 2. levelet). Mert minden tekintetben hű maradt hozzá, az apostol szereti, mégpedig az Igazságban, vagyis Krisztusban.
Gájusz barátságos magatartást tanúsított a testvérek iránt- a testvérek valószínűleg az apostoli egyház vándorprédikátorai voltak. János e helyen használja először írásaiban az egyház szót.
Írtam az egyháznak - talán utalás a 2. levélre. Diotrefesz egyike lehetett a János apostoltól kinevezett püspököknek, akik nem mindig álltak helyzetük magaslatán, amint ezt a Jelenések könyvéből sejthetjük. Ez a Diotrefesz valószínűleg nem akarta elismerni, hogy az apostolnak joga van felügyeletet gyakorolni, így nem engedte be az egyházba János megbízottait. Sőt talán az akkoriban írt János-evangélium olvasását sem engedélyezte egyházában, hanem ragaszkodott az addig használatban levő három evangéliumhoz. A kiveti őket az egyházból kifejezés arra mutat, hogy az apostoli egyház nemcsak az apostolok által gyakorolta a bírói jogkört.
Demetriuszról szintén nem tudunk semmit. Talán vándorprédikátor lehetett, vagy a levél kézbesítője. Lehet, hogy karizmája volt, ezért tanúskodik róla az Igazság.
János még tervbe veszi az egyház meglátogatását, hogy személyesen adjon utasításokat.
