Zsolt 38
Zsolt 38
Zsolt 38.1
(Dávid zsoltára, emlékezésre.)
Zsolt 38.2
Ne fenyíts meg, Uram, haragodban, ne büntess engem felindulásodban!
Zsolt 38.3
Mert nyilaid belém hatolnak, és kezed rám nehezedik.
Zsolt 38.4
Nincs erő testemben, mivel haragszol rám, s mert vétkeztem, nincs épség csontomban.
Zsolt 38.5
Fejem fölött túlontúl összecsapott a bűn, és hatalmas teherként rám nehezedik.
Zsolt 38.6
Sebeim mérgesek, üszkösek balgaságom miatt.
Zsolt 38.7
törődött vagyok, meggörnyedtem, s naphosszat szomorúan járok.
Zsolt 38.8
Ágyékomban emészt a gyulladás, testemben semmi sem ép többé.
Zsolt 38.9
Elgyöngültem és levert vagyok, szívem fájdalmában felzokogok.
Zsolt 38.10
Uram, kívánságom világos előtted, sóhajtásaim nem maradnak rejtve.
Zsolt 38.11
Szívem remeg, erőm elhagy, szememből kialszik a fény.
Zsolt 38.12
Barátaim, rokonaim elfordulnak nyomorúságomtól, s akik közel voltak, távol maradnak.
Zsolt 38.13
Csapdát vetnek, akik életemre törnek, pusztulással fenyegetnek, akik vesztemet akarják, s fondorlattal hálóznak be folyvást.
Zsolt 38.14
De már nem is hallom, olyan vagyok, mint a süket, olyan lettem, mint a néma, aki nem nyitja ki száját.
Zsolt 38.15
Olyan lettem, mint aki nem hall többé, akinek szájában nincs több felelet.
Zsolt 38.16
De mert benned bízom, Uram, te meghallgatsz, Uram és Istenem!
Zsolt 38.17
Azt mondom: „Ne mulassanak rajtam, ne nevessenek, ha botlik a lábam.”
Zsolt 38.18
Valóban közel vagyok a pusztuláshoz, s a fájdalom nem hagy el soha.
Zsolt 38.19
Ezért beismerem vétkemet, és bánkódom bűnöm miatt.
Zsolt 38.20
De hatalmasok, akik ok nélkül bántanak, és sokan vannak, kik jogtalanul gyűlölnek.
Zsolt 38.21
A jót rosszal viszonozzák nekem, s megtámadnak, mert az igazságot keresem.
Zsolt 38.22
Uram, ne hagyj magamra, Istenem, ne maradj távol tőlem!
Zsolt 38.23
Siess segítségemre, Uram, üdvösségem!
