ÜNNEPEK.
ÜNNEPEK. Izráel szent ünnepei, amelyek alkalmával az egész nép bemutatta különleges tiszteletét. Összesen hét ilyen volt:
1.) A páska vagy kovásztalan kenyerek ünnepe a sínai-hegyi törvény adása előtt rendeltetett, hogy az Egyiptomból való kivonulásról ünnepélyesen megemlékezzenek. Niszán hó 14-én kezdődött, és egy hétig tartott (3Móz 23,5–8). Minden izráelita férfinak részt kellett vennie rajta (5Móz 16,16).
2.) A pünkösdöt, vagy hetek ünnepét a páska-ünnep után 50 nappal tartották. Csak egy napig tartott, és a búzaaratás végét jelentette; új búzából frissen sütött két darab kenyeret mutattak be Istennek áldozatul (5Móz 16,9–12).
3.) A kürtzengés vagy újhold ünnepét a hetedik hónap (október) első napján tartották, és ez a polgári év kezdetét jelentette (újév) (3Móz 23,23–25).
4.) Tíz nappal ezután tartották a nagy engesztelési napot, mint az egész nép bűnbánatának és bűne feletti gyászának napját. A főpap Isten színe előtt vallotta meg az egész gyülekezet bűneit, és egy különleges áldozati állat vérével ment be a szentek szentjébe, hogy bocsánatot szerezzen Istentől a nép bűneire (3Móz 16; 23,26–32). Ez a nap az »ünnepek ünnepe«.
5.) A lombsátor ünnepe az utolsó, amelyet a törvény rendelt. Öt nappal a nagy engesztelési nap után kezdődött (3Móz 23,34–36; 5Móz 16,13) és nyolc napig tartott; Kánaánba, az ígéret földjére történt bevonulásra emlékeztetett a hosszú pusztai vándorlás után.
6.) A gyertyagyújtás ünnepe (hannuka) a makkabeusi korra emlékeztet, amikor a templomot megtisztították és újra felszentelték. Nyolc napig ünnepelték kiszlév hó 25-ével kezdődőleg (decemberben).
7.) Purim ünnepe megemlékezés volt az Eszter királyné által történt szabadulásról a babiloni fogság idején, mert meg tudta hiúsítani Hámán ördögi támadását (Eszt 9,1–10).
1.) A páska vagy kovásztalan kenyerek ünnepe a sínai-hegyi törvény adása előtt rendeltetett, hogy az Egyiptomból való kivonulásról ünnepélyesen megemlékezzenek. Niszán hó 14-én kezdődött, és egy hétig tartott (3Móz 23,5–8). Minden izráelita férfinak részt kellett vennie rajta (5Móz 16,16).
2.) A pünkösdöt, vagy hetek ünnepét a páska-ünnep után 50 nappal tartották. Csak egy napig tartott, és a búzaaratás végét jelentette; új búzából frissen sütött két darab kenyeret mutattak be Istennek áldozatul (5Móz 16,9–12).
3.) A kürtzengés vagy újhold ünnepét a hetedik hónap (október) első napján tartották, és ez a polgári év kezdetét jelentette (újév) (3Móz 23,23–25).
4.) Tíz nappal ezután tartották a nagy engesztelési napot, mint az egész nép bűnbánatának és bűne feletti gyászának napját. A főpap Isten színe előtt vallotta meg az egész gyülekezet bűneit, és egy különleges áldozati állat vérével ment be a szentek szentjébe, hogy bocsánatot szerezzen Istentől a nép bűneire (3Móz 16; 23,26–32). Ez a nap az »ünnepek ünnepe«.
5.) A lombsátor ünnepe az utolsó, amelyet a törvény rendelt. Öt nappal a nagy engesztelési nap után kezdődött (3Móz 23,34–36; 5Móz 16,13) és nyolc napig tartott; Kánaánba, az ígéret földjére történt bevonulásra emlékeztetett a hosszú pusztai vándorlás után.
6.) A gyertyagyújtás ünnepe (hannuka) a makkabeusi korra emlékeztet, amikor a templomot megtisztították és újra felszentelték. Nyolc napig ünnepelték kiszlév hó 25-ével kezdődőleg (decemberben).
7.) Purim ünnepe megemlékezés volt az Eszter királyné által történt szabadulásról a babiloni fogság idején, mert meg tudta hiúsítani Hámán ördögi támadását (Eszt 9,1–10).
