kincs
kincs: Az emberek arra törekszenek, hogy ~et szerezzenek; a fejedelmek palotájában rendszerint ® kincstár is van, a templomokban szintén (® templomi kincs). Az embernek gondosan őriznie kell a ~et, ha szert tett rá (Péld 15,16; Mt 6,19); veszedelemmel fenyegető időben el is szokás ásni a ~et (13,44). ~nek számít az arany, az ezüst, a bronz, a drágakő, a gyöngy, az értékes kelme, a díszes tárgy és fegyver. A napkeleti bölcsek ~esládáikból aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak (2,11). Az ÓSz-ben szó van Ninive (Náh 2,10) és Bábel (Jer 50,37) ~éről. – A ~ről átvitt értelemben is szól mind az ÓSz, mind az ÚSz. A bölcsesség és az istenfélelem olyan ~, aminek megszerzésére minden másnál érdemesebb törekedni (Bölcs 7,14; Sir 1,25; Iz 33,6). Ha valaki azt, amije van, a szegényeknek adja, akkor ~e van a mennyben (Mt 19,21; vö. Lk 12,33 kk.). Az ember szíve ~esház, amelyből jót v. rosszat hoz elő (Mt 12,35; 13,52; Lk 6,45). Krisztusban a bölcsesség és tudomány minden ~e benne rejlik (Kol 2,3). Az ap.-ok ~e az ev.; az Isten bízta rájuk, de törékeny cserépedényben van (2Kor 4,7), vagyis állandó veszély fenyegeti a gyengeség oldaláról. – A ® Kumrán melletti 3. sz. barlangban (1952:) talált réztekercsek (Amman, Jordániai Nemzeti Múzeum) hatalmas mennyiségű ~ jegyzékét tartalmazzák (egyebek közt 4630 talentum arany és ezüst, értékes fűszerek, illatszerek, tömjén, öltözékek), amelyeket állítólag 64 ~eskamrában rejtettek el Jeruzsálemben, valamint Jeruzsálem és Jerikó környékén. J. T. Milik fölteszi, hogy egy v. esszénus, v. rabbinista iskolázottságú jerikói zsidó fogalmazta Kr. u. 100 k. a rejtélyes dokumentumot, jámborságból foglalkozva a Templom eltűnt mesés ~eivel.
