Kisasszony napja
Kisasszony napja: szeptember 8. E napon ünnepeli a r. k. egyház Szűz → Mária születésnapját (Nativitas Beatae Mariae Virginis). A kereszténység már első századaiban törekedett arra, hogy Jézus anyjának, Máriának mind a halála, ill. mennybemenetele, mind pedig a születése napját megünnepelje. A születésnapját már a 7. sz.-ban ezen a napon ünnepelték. Az ünnep magyar elnevezése a 15. sz.-ig vezethető vissza. Számos templomot tiszteletére avattak fel. Országszerte kedvelt búcsújáró nap volt. Kisasszony napját az utóbbi évtizedekig megünnepelték s azt tartották, hogy aki nézi a napfelkeltét, meglátja benne Szűz Máriát és a nap körüli rózsákat. A mánfaiak (Baranya m.) kimentek a dombra a napot nézni: ha tisztán kelt, azt mondták, hogy Szűz Mária ringatja a kis Jézuskát. A hit szerint e napon a fecskék sem indultak útnak, bármilyen szép idő volt. Mivel Kisasszony napja után a → vetést is megkezdték, a vetőmagot vagy előtte való éjjel, vagy kora hajnalban harmatra tették, hogy a búza ne üszkösödjék meg. Fűzfát, szénát, kukoricaszárat, három almát és három nádszálat szenteltettek e napon, s ha az állat megbetegedett, adtak neki belőle, majd bezárták az ajtót, s kívülről keresztet rajzoltak rá. – Irod. Szendrey Zsigmond: Őszi jeles napjaink (Népünk és Nyelvünk, 1936).
Manga János
