mennydörgés
mennydörgés: A → népi hitvilágban többféle magyarázata ismeretes. Pl. az → angyalok verekszenek, és a kardjuk csattogása hallatszik vagy → Illés hajigál, Szent Péter görget valamit; ill. hordókat gurítanak az égen, égzengés van. A játék népszerűvé válásával terjedt el az a hit, hogy kugliznak az égben. Palóc területen a mennydörgés magyarázata, hogy Krisztus szamárháton „szaladozik”. Moldvai csángó adat szerint Illés megy hintón (→ Göncölszekér), csattog az ostora, az a mennydörgés, a villámlás a tüzes kerekek szikrázása. – → Eredetmagyarázó mondák szólnak arról, hogy a mennydörgés hogyan keletkezett, ill. mi okozza. Nyitra környékén feljegyzett → dualisztikus eredetmagyarázó monda szerint, amikor Isten Ádámot agyagból megalkotta, az ördög is hasonlót próbált, és Istent utánozva, lelket akart lehelni bele. Az agyag hirtelen összegördült, nagy robajjal nekirohant. Az ördög ijedtében tüzet kezdett okádni és menekült. Azóta folyton szalad, az agyagforma pedig üldözi. Az ördög tüze a villámlás, az agyag zörgése a mennydörgés (→ ember teremtése). – A tavasszal hallható első mennydörgéshez hiedelmek fűződnek: a földön meg kell hemperedni, hogy ne fájjon a derék abban az évben; a fejet falba kell verni, hogy ne fájjon; vagy azt tartották, hogy a januári mennydörgés szeles évet jósol. Hasonló hiedelmek fűződnek a → Szent György napja előtt hallható mennydörgéshez. (→ még: villám, → mennykő) – Irod. Bartunek, J.: Népmondák Nyitráról (Ethn., 1922).
Hoppál Mihály–Nagy Ilona
